A dunapataji pacalpörkölt-főzés hagyománya

A dunapataji pacalfőzés gyökerei a XX. század első évtizedeire vezethetők vissza. Ekkor a lakodalmakban az ágyvitelnél segítőket vendégelték meg pacallal. (Ebben kockázott marhahús is volt akkoriban.) 

A dunapataji pacalpörkölt-főzés hagyománya

A dunapataji pacalfőzés gyökerei a XX. század első évtizedeire vezethetők vissza. Ekkor a lakodalmakban az ágyvitelnél segítőket vendégelték meg pacallal. (Ebben kockázott marhahús is volt akkoriban.) 

Ételként a pacal abban az időszakban még nem volt kelendő és fölkapott, leginkább kidobták, vagy odaadták a szegényebb embereknek, napszámosoknak, akik elvitték, megpucolták és megfőzték. 

A hazai vendéglátásban a pacal története 1956 májusában kezdődött Dunapatajon. Ekkor vette át a helyi Pihenő Kisvendéglőt Gyimesi József (1921–1991) hentes és mészáros mester és felesége Gyimesiné Mária. Vendéglőjük forgalmát főleg a Budapest-Baja vonalon közlekedő sofőrök és utazók adták. A kínálatot kezdetben átlagos magyaros konyha jellemezte pörköltekkel, halászlével, disznótorossal. Egy idő után a vendégek érdeklődtek más fogások után is. 1957 körül Gyimesi József édesanyja Nikolovics Dömötörné (majd magyarosítva Gyimesi Dömötörné) Nagy Rozália fölvetette fiának, hogy főzzenek pacalt. Korábban ő is főzte a lakodalmakban, ahová rendszerint a férje vágott szarvasmarhát. Eleinte heti 10-15 kg pacalt, majd heti egy mázsát dolgoztak fel. A jó ízvilágú pacalpörköltet mindennap lehetett kapni, sokan csak ezért tértek be a vendéglőbe. Átlagosan napi 300-400 adag fogyott belőle, de hétvégén 800-1000 adagot is eladtak. Az 1970-80-as években a dunapataji ételkülönlegesség számított a legkeresettebb ételnek a környéken, majd az országban. Annak dacára, hogy a Vendéglátók Országos Szövetsége kritikája szerint „nem vendéglőbe való” étel. Elmondható tehát, hogy a pacalpörköltet a hazai vendéglátásban (és a konyhakultúrában) Gyimesi József honosította meg. Később Dunapatajon az Ordasi úti vendéglőben is dolgozott, majd 1976-ban saját lakásukon saját vendéglőt nyitott. Hírességek is megfordultak nála, többek között Tolnay Klári, Bessenyei Ferenc, Papp László. Pályafutása során 1956-tól 1982-ig mintegy 80 vagonnyi pacalpörköltet készített.

A dunapataji pacalfőzés története akkor kezdett új fordulatot venni, amikor 1998. október 2-án a Patajiak Köre megrendezte az első pacalfőző versenyt Gyimesi József emlékére. A háromnapos programot összekötötték a településről elszármazottak és a helybeliek találkozójával, a falu ünnepével. Sikerült hagyományt teremteni, hiszen Pataji Ősz elnevezéssel azóta is évről évre lezajlik a rendezvény, természetesen pacalfőzéssel egybekötve.

Kapcsolódó értékeink

chevron left
event card

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

arrow
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

event card

Zsidó temető

arrow
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

event card

Volt Latinovits Endre Kúria

arrow
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

event card

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége

arrow
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

event card

Vadkerti-tó

arrow
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

event card

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós

arrow
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

event card

Uszódi népviselet

arrow
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

event card

Uszódi kézi hímzés

arrow
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right
Design by WEBORIGO