A kecskeméti Katona József Gimnázium sakkcsapatainak két aranykorszaka

Hosszú ideig ő szerkesztette a Magyar Sakkvilág című folyóiratot, vezetése alatt a kecskeméti nyomdában nyomtattak ki közel száz, a sakkozás témakörét taglaló könyvet is. Kecskemét városának mindig is voltak országosan ismert sakkozói, de országos bajnoki címet sem egyéni, sem csapatversenyben nem sikerült elérni. 

A XX. század hatvanas éveiben viszont két fiatal generáció nevelkedett fel a Katona József Gimnáziumban, akik 1960–1963 és 1977–1979 között összesen 7 országos sakkcsapatbajnoki címet szereztek. Ezek az évek jelentik a Katona József Gimnázium sakkéletének két „aranykorszakát”.  Ez az időszak nem csak a megszerzett aranyérmek, hanem a sakkélet és sakkoktatás magas szintre emelésének és eredményességének tekintetében is aranykorszaknak nevezhető. Ebben Tóth László mellett jelentős érdemeket tudhat magáénak Iványosi-Szabó Tibor, a gimnázium akkori fiatal történelemtanára, később neves várostörténetíró és Kecskemét díszpolgára, aki összefogta és megszervezte az iskola sakkéletét. Az Alma mater sakkozói közül került ki Virág Ferenc (1945-2024) is, aki középiskolai éveiben, 15 évesen már egyéni ifjúsági bajnokságot nyerve szerzett első osztályú minősítést, majd 17 évesen elérte a mesterjelölti címet. Szentkirályi Tóth Vince (1915–1984) után ő volt a második kecskeméti sakkozó, aki 1971-ben mesteri címet tudott szerezni. 

A kecskeméti Katona József Gimnázium sakkcsapatai által elért eredmények nem csak a középiskolának és az ott folyó sakkoktatásnak, hanem Kecskemét városának és Bács-Kiskun megyének is nagy elismertséget szerzett a sakkéletben. 

A Kecskeméten működő sakkörök, egyesületek által megalapozott tudás és a sakkozás szeretete a mai napig kihat a jelenkor generációira, inspirálva őket a nagy hagyományok folytatására.