Bácsbokodi búbos tyúkólak

Az állattartásra szolgáló építmények talán egyik legkülönlegesebb változata az úgynevezett kerekólak családjába tartozó Bácsbokodra jellemző, tyúkkemenceként is emlegetett búbos tyúkól. 

Bácsbokodi búbos tyúkólak

Az állattartásra szolgáló építmények talán egyik legkülönlegesebb változata az úgynevezett kerekólak családjába tartozó Bácsbokodra jellemző, tyúkkemenceként is emlegetett búbos tyúkól. 

A manapság szokatlan kialakításúnak számító építmény kialakulásának eredetére vonatkozó információk nem ismertek. A XX. század első felében a település minden tanyáján, illetve a legtöbb falusi háznál állt még egy ilyen ól. A búbos tyúkól kör alaprajzú, 3-4 méter magas, kúpos záródású, a csúcsán szellőző kürtővel. A faluban még két ilyen építmény található. Ezek égetett téglából készültek. A tojófészkeket rendszerint az építmény teljes kerületén a falmentén talajszintben, vagy egy méter magas padkán alakították ki. A tyúkkemence elnevezés az igen szokatlan, de annál hatékonyabb tavaszi fertőtlenítési eljárásból ered. Az építményt a tetvektől és az egyéb élősködő szervezetektől úgy tisztították meg, hogy az éghető eszközök eltávolítását követően tüzet raktak az ólban, kiégették, majd kimeszelték. A füst a folyamatos légcserét biztosító szellőző kürtőn át távozott, átjárva a teljes ólat. Az egyedi kialakítású tyúkólra épülő tartástechnológia az idő múlásával túlhaladottá vált. Ebből és az épület hasznosíthatóságának korlátozott lehetőségeiből fakadóan szinte az összes búbos tyúkólat lebontották már. Mindössze két ilyen építmény található Bácsbokodon; de eredeti funkcióját már egyik se tölti be. Az egyik fennmaradt ól önkormányzati, míg a másik magántulajdonban álló épület. Hangsúlyosan fontos a népi építészet ezen igen ritka és veszélyeztetett emlékeinek megőrzése.

Kapcsolódó értékeink

chevron left
event card

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

arrow
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

event card

Zsidó temető

arrow
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

event card

Volt Latinovits Endre Kúria

arrow
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

event card

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége

arrow
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

event card

Vadkerti-tó

arrow
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

event card

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós

arrow
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

event card

Uszódi népviselet

arrow
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

event card

Uszódi kézi hímzés

arrow
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right
Design by WEBORIGO