Gátéri lovas postás

Gátéron tevékenykedik az ország utolsó lovas postása. A Magyar Posta 1962. augusztus 1-től vezette be a lovas kézbesítést a tanyás településeken, mára azonban ezt a szolgáltatást a legtöbb helyen felváltotta az utak szélére kihelyezett postaláda. 

Gátéri lovas postás

Gátéron tevékenykedik az ország utolsó lovas postása. A Magyar Posta 1962. augusztus 1-től vezette be a lovas kézbesítést a tanyás településeken, mára azonban ezt a szolgáltatást a legtöbb helyen felváltotta az utak szélére kihelyezett postaláda. 

Gátér az egyetlen település hazánkban, ahol még mindig működik a lovas postai szolgálat. Kulik István a Magyar Posta alkalmazottjaként 1987 óta tölti be ezt a tisztséget. A településhez tartozó tanyavilág lakossága jóval kevesebb mint régen, de még így is 123 fő számára kell megoldania a postai kézbesítést. Naponta 78 km-es útvonalat jár be. A Kati névre keresztelt barna nóniusz a saját tulajdona – a posta lótartási átalányt fizet érte –, a kocsit pedig munkáltatója készíttette. Gödrös dűlőutakon, ragadós-agyagos talajon csak lovas fogattal lehet megközelíteni a határt, télen pedig előfordul, hogy szánkóra cseréli a kocsit. A levélküldemények és újságok kézbesítése mellett Kulik István sokkal értékesebb feladatot is ellát: kapcsolatot tart a tanyavilágban magányosan élő emberekkel, hozza-viszi a falubeli híreket. Olykor bevásárol, becipeli az udvarról a tüzelőt, vagy szól az illetékeseknek, ha nagyobb segítségre szorul valaki. Még ezeknél is fontosabb, hogy az egyedül élő, tanyájához kötött tanyasi lakosok szót válthatnak valakivel, ezáltal kicsit bekapcsolódhatnak a falu életébe. Bár az önkormányzat igyekszik odafigyelni a külterületeken élőkre, mégis a postás nyit rájuk legtöbbször ajtót. Ő a tanyavilág mindenese, tanyagondnok híján különösen nagy hasznát veszik. A jövőben akár még a térség turisztikai attrakciói között is helyet kaphatna a Gátéren működő lovas postás intézménye.

Kapcsolódó értékeink

chevron left
event card

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

arrow
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

event card

Zsidó temető

arrow
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

event card

Volt Latinovits Endre Kúria

arrow
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

event card

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége

arrow
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

event card

Vadkerti-tó

arrow
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

event card

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós

arrow
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

event card

Uszódi népviselet

arrow
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

event card

Uszódi kézi hímzés

arrow
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right
Design by WEBORIGO