Kalevala Nap – Vikár Béla hagyomány

Vikár Béla budapesti, Hold utcai lakását a második világháború idején bombatalálat érte, mindene odaveszett, egy nagy táskával indult útnak Dunavecsére. 1944 tavasza előtt is járt már a faluban, 1936-tól évente egyszer itt töltött egy-két hetet.

Kalevala Nap – Vikár Béla hagyomány

Vikár Béla budapesti, Hold utcai lakását a második világháború idején bombatalálat érte, mindene odaveszett, egy nagy táskával indult útnak Dunavecsére. 1944 tavasza előtt is járt már a faluban, 1936-tól évente egyszer itt töltött egy-két hetet.

Nővérénél, özvegy Fazekas Károlyné Vikár Katalinnál nyaralt, de itt lakott unokaöccse, Vikár Gyula is, aki gazdasági jegyző volt. 1944-ben már csak szeretett nővére, Tinka néni élt a faluban, vele élte le nagy szegénységben élete utolsó másfél évét az akadémikus. Amikor Dunavecse és környéke is harctérré vált, Vikár egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe került. Hónapok óta nem kapott nyugdíjat, mások segítették anyagilag. De alkotókedve nem csökkent: folyton írt, nagy tervei voltak. Halála előtt néhány nappal érkezett egy kisebb segély, de már késő volt. 1945. s zeptember 24-én temették el a dunavecsei sírkertben, majd három évvel később a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomba. A Magyar Tudományos Akadémia márványemléket emelt sírja fölé. Dunavecsén a könyvtár és a művelődési ház viseli a nevét. Utcát neveztek el róla, egykori lakóházát emléktáblával jelölték meg. Szoborral és állandó kiállítással is tisztelegnek emléke előtt. Vikár Béla készítette el a finnek nemzeti eposza, a Kalevala első műfordítását. A dunavecseiek 1997-ben megkeresték a finnországi Hetes község polgármesterét, hogy a két település kulturális kapcsolatot építsen ki. Először 1998-ban emlékeztek meg közösen a Kalevaláról. Azóta minden rendezvényre eljön a hetesiek delegációja, a Finn Nagykövetség képviselője és a Vikár-család tagja. Kiállításokat, előadásokat szerveznek, zeneiskolások, tánccsoportok lépnek fel. A Kalevala Nap érdekes és különleges ünnepség a hagyományokat tisztelő dunavecseiek életében.

Kapcsolódó értékeink

chevron left
event card

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

arrow
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

event card

Zsidó temető

arrow
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

event card

Volt Latinovits Endre Kúria

arrow
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

event card

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége

arrow
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

event card

Vadkerti-tó

arrow
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

event card

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós

arrow
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

event card

Uszódi népviselet

arrow
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

event card

Uszódi kézi hímzés

arrow
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right
Design by WEBORIGO