Kiskunhalasi izraelita temető
Kiskunhalasra a XVIII. század közepén telepedtek be az első zsidó családok. Beköltözésüket követte a temetkezés szükségessége. A ma is meglévő izraelita temetőt az első katolikus temetőtől, a kálváriától délre alakították ki.
Kiskunhalasra a XVIII. század közepén telepedtek be az első zsidó családok. Beköltözésüket követte a temetkezés szükségessége. A ma is meglévő izraelita temetőt az első katolikus temetőtől, a kálváriától délre alakították ki.
Ez a katolikus temető 1769-ben jött létre és 1797-re telt be. A város 1784-es katonai térképén még csak a négyszögletes alaprajzú katolikus temető szerepelt, az izraelita nem. Valószínűleg a halasi zsidók letelepedése körüli 1795-1797. évi huzavonát követően a XIX. század elején jött létre a kiskunhalasi izraelita temető. A máig megmaradt temetési anyakönyveket a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség megalakulásától, 1851-től vezetik. A település 1864-es és 1879-es térképén már jelezték a zsidók temetkezési helyét. Napjainkig szinte változatlan a területe: 3570 m². A XIX. század végén a temető bejáratához megépült a temetőcsősz háza és a ravatalozó. Az alsóvárosi izraelita temetőben szépen gondozott, párhuzamos sírsorokba rendezett, kelet felé néző sírokat láthatunk. A temető északi, észak-nyugati területének jellemzői a tekintélyt sugárzó XIX. századi vörös mészkő sírkövek és a XIX. század végi, XX. századi fekete márvány síremlékek. A temető nyugati és dél-nyugati részén egyenletes összhatású XIX. századi és XIX-XX. századi sírkövek figyelhetők meg. A korábbi sírkövek alacsonyak, a későbbiek egyre magasabbak. Többségüknél a felső rész félköríves. A XIX. század közepén és második felében a halasi izraelita sírkövekre héber felirat került. Azt követően egyre gyakoribbak, majd általánossá válnak a magyar nyelvű sírfeliratok. 1945 után több családi sírkőre felvésették hozzátartozóik a holokauszt áldozatainak neveit.
