Kossuth Lajos kiskunfélegyházi díszpolgárságát megköszönő saját kezűleg írt levele, amely egyedülálló Magyarországon
A kiskunfélegyházi tartózkodásának bizonyítékaként őrzik a Duttyán vendégfogadóból származó nyugtát, amelyen a kocsmáros felsorolta az elfogyasztott ételek, italok árát és a kísérő szolgák ebédjét is.
A kiskunfélegyházi tartózkodásának bizonyítékaként őrzik a Duttyán vendégfogadóból származó nyugtát, amelyen a kocsmáros felsorolta az elfogyasztott ételek, italok árát és a kísérő szolgák ebédjét is.
1848. március 15-én Budapesten kitört a forradalom. Az 1848 áprilisában kinevezett Batthyány-kormánynak Kossuth Lajos lett a pénzügyminisztere. Kossuth szeptemberben toborzóútra indult az Alföldre, hogy a haza megvédésére fegyverbe szólítsa a népet. Cegléd, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szeged volt az útvonal. Kiskunfélegyházán is megállt 1848. október 6-án, és a félegyháziak emlékezete szerint a Hattyúház előtt mondta az elhíresült szavakat: „Üdvözlöm a csatákban megbarnult haragos kunokat!” A beszéd szövege nem maradt fenn, viszont Kossuth Lajos beszédének helyét emlékkő jelöli. A szabadságharc eleste után Kossuth Lajos emigrációba kényszerült, Torinóban telepedett le. Céljának tartotta a magyar szabadságharc megértetését a világgal, és ezt több mint 500 beszédben tette meg Vidintől Londonon át Washingtonig. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából Magyarországon városok, községek választották díszpolgáruknak, a legszebb utcát, teret róla nevezték el. 1886-ban Kiskunfélegyháza is díszpolgárává választotta Kossuth Lajost, amivel a személye iránti tiszteletet fejezték ki, s egyúttal tiltakoztak a honosítási törvény ellen, mely alapján 1890. január 8-án Kossuth is elveszítené magyar állampolgárságát. A képviselő-testület eredeti szándéka szerint küldöttség vitte volna a díszpolgári oklevelet Torinóba, a beteg, agg Kossuth kérésére azonban jó barátja, Helfy Ignác országgyűlési képviselő vette át ünnepélyes közgyűlésen (1886. december 5-én) a díszoklevelet Molnár István polgármestertől. Egyedül Félegyháza városának jutott az a megtiszteltetés, hogy Kossuth Lajos saját kezűleg írt hosszú levélben köszönte meg a kitüntető címet. A köszönőlevél 1887. május 1-jén jelent meg a helyi lapokban, ekkor a közgyűlés Ulrich István főjegyző indítványára a vasúti főutcát Kossuth utcának nevezte el. A félegyházi Kossuth-kultusz emlékei közé tartozik a már említett emlékkövön kívül a Blaha Lujza téren álló, Pálfy Gusztáv szobrászművész által készített Kossuth-mellszobor, a volt Bankfalui Általános Iskola udvarán látható Kossuth-dombormű, illetve a Városháza és a Kossuthvárosi Óvoda falán elhelyezett Kossuth-emléktábla.