Magyar Népmesék rajzfilmsorozat
A Pannónia Filmstúdió kecskeméti műhelye 1971-ben alakult meg. Kezdetben a budapesti intézmény leányvállalata volt, ahol elsősorban az anyacég nagy munkáit támogató, kiegészítő tevékenység folyt. Itt színezték, itt húzták ki a rajzfilmekhez készülő egyes fázisrajzokat.
A Pannónia Filmstúdió kecskeméti műhelye 1971-ben alakult meg. Kezdetben a budapesti intézmény leányvállalata volt, ahol elsősorban az anyacég nagy munkáit támogató, kiegészítő tevékenység folyt. Itt színezték, itt húzták ki a rajzfilmekhez készülő egyes fázisrajzokat.
Később a műterem vezetői önállósodni kezdtek, és kreatív alkotókat toboroztak, valamint felkértek több, a szakmában már jól ismert művészt, hogy segítsen munkájukban. Jankovics Marcell volt az egyik oktató, akinek a kecskemétiek többek közt azt is köszönhették, hogy ők lettek a hazai rajzfilmipar hagyományőrzői, akik beemelték a népi kultúrát az animációba. És Jankovics Marcell volt a tervezője, rendezője, valamint szakértője a Magyar népmesék sorozatnak is, melynek ötlete Mikulás Ferenc stúdióvezető fejében fogant meg. Kellettek hozzá azok az idők, amikor felkapottá váltak a néprajzi témák, illetve az, hogy az alkotók fogékonyak legyenek a paraszti kultúra kincseinek megmentésére. Amire pedig előre az alkotók sem számítottak: a magyar népmesék a hazánkban és a határon túl élő magyarok számára a nemzeti összetartozás érzésének egyik legjelentősebb forrását jelentik.
Az 1977-től gyártott epizódok felejthetetlen történeteket dolgoznak fel ötletesen, mindazonáltal a mesék eredeti humorát egy kis képi humorral szövik át. Nem véletlenül lett a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének (később Kecskemétfilm Kft.) egyik legnagyobb sikere a hazai rajzfilmgyártás aranykorából való széria. A 2011-es év végére a 100 részesre tervezett sorozat minden része elkészült. A sorozat zenéjét a Kaláka együttes írta, a főcímzene ma már mobiltelefonok csengőhangjaként is megszólal. A produkció harmadik évadjától kizárólag Szabó Gyula volt a narrátor, az első szériában három, a másodikban nyolc epizódban hallhatjuk jellegzetes stílusban mesélni. Bánffy György, Hrotkó Károly, Kóka Rozália, Bánhidi László, Patkós Irma, Zsolnay Margit, Tolnay Klári, Avar István és Molnár Piroska is ízes magyar nyelven adja elő a meséket. Szabó Gyula 2005 nyarán a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon életműdíjat kapott három évtizedes „mesemondói” tevékenységéért. A Magyar népmesék egyes epizódjai számos nemzetközi fesztiválon szerepeltek sikerrel. Például a Cerceruska és a Gyöngyvirág Palkó Kínában, A kővé vált királyfi Japánban kapott díjat, a Hogyan telt a gyerekkorom? című epizód pedig a Chicagói Nemzetközi Gyermekfilmfesztiválon első díjas, a rá következő évben pedig a Köcsögkirály ugyanitt második díjas lett.