Pajkos-Szabó István-féle Szélmalom
Kiskunfélegyházán, a város határában 1850 körül még 62 szélmalmot tartottak nyilván. A szélmalmok a XIX. században élték fénykorukat, a gőzmalom megjelenésével eljárt felettük az idő.
Kiskunfélegyházán, a város határában 1850 körül még 62 szélmalmot tartottak nyilván. A szélmalmok a XIX. században élték fénykorukat, a gőzmalom megjelenésével eljárt felettük az idő.
Az 1900-as években már nem épültek újabb szél által működtetett szerkezetek. A régiek közül néhány tulajdonos örökségül hagyta fiára az építményét. Ilyen volt Pajkos-Szabó József, akinek a Fábián János által felépített malma a Kismindszenti út mellett állt. A malomnak az évtizedek során számtalan tulajdonosa volt. Legtöbbjüket az rémiszthette meg, „hogy mikor aztán nagy viharok jöttek, tetemes kár esett az építmény nagyméretű hajtószerkezetében”. A Pajkos-Szabó-féle malom négyvitorlás, lisztelő padján Jézus faragott monogramjában gyönyörködhetünk. Gazdag levéldísz között a következő felirat olvasható:
„Ezen szel malmot építette Csányi Lajos az mindszenti Út melléki Lakosok Könnyebb Segere 1860-ikban augusztus 18.”
A szélmalom 1941-ig Pajkos-Szabó István tulajdona volt, tőle vásárolta meg ezer forintért a Magyar Történeti Múzeum. Az 1950-es évekig még működött a malom igen nehéz és rossz körülmények között. Állaga azonban egyre romlott. 1950-ben Mezősi Károly javaslatot terjesztett a Nemzeti Múzeum elé, hogy a szélmalmot mentsék meg és telepítsék be Félegyházára. 1961. augusztus 10-én be is hozták a Kiskun Múzeum udvarába. Szétbontották a falazatát, szétszedték az őrlőjáratot, a hajtószerkezetet és mielőtt ismét összerakták volna, minden faanyagot tartósítószerrel kezeltek. A mentési és áttelepítési munkákban nagy szerepet vállalt Varga László építészmérnök és Lükő Gábor (1909-2001) múzeumigazgató. Az ácsmunkákat a szélmalomjavítók nagy öregje, Mogyoró Sándor végezte, akit nagy szakértelemmel segített és irányított a volt tulajdonos, Pajkos-Szabó István. A mentőakciót 1962-ben fejezték be. Magyarország és a Dél-Alföld egyetlen megmaradt alulhajtós szélmalmát 1975-ben, 1984-ben és 2003-ban fel kellett újítani. Ma már műemléki védettség alatt áll. A malom köré értékes egyházművészeti tárgyakat helyeztek el: útmenti kereszteket, haranglábakat.