Szent Korona Cukrászda

Az 1971-ben nyitott Szent Korona Cukrászda fagylaltjait és süteményeit napjainkra az egész országban ismerik és külföldön is letette névjegyét. 

Szent Korona Cukrászda

Az 1971-ben nyitott Szent Korona Cukrászda fagylaltjait és süteményeit napjainkra az egész országban ismerik és külföldön is letette névjegyét. 

Szervánszky József László cukrászmester gyermekeivel és a mögöttük álló csapattal hosszú évek óta kitartással és kreativitással készíti különleges - ízben és színben egyaránt harmonizáló - fagylaltjait, finom és gyönyörű süteményeit, tortáit, házias jellegű pogácsáit, pitéit és lepényeit. A vállalkozás 2005-ben megkapta az év cukrászdája címet, mely méltó elismerése volt az addig befektetett munkának. Nevét a Szent Koronáról kapta, mely egyszerre hordozza magában a magyarságtudat szent képét és a nemzeti összetartozás jelképét. Ezt a nemzeti öntudatot hivatott jelképezni az épület is, mely, már első látásra nagy hatást gyakorol hangulatos és előkelő berendezésével. A látogatót megérintheti valamiféle rég letűnt patinás kor hangulata. A cukrászda irodalmi kávéház is egyben. A költészet napján 2009-ben nyílt meg az a nem mindennapi kiállítás, mellyel valóban irodalmi központja lehet Vadkert és az ország kulturális életének. Az "Irodalmi-kávéház" belterében elhelyeztek 52 magyar költő és író bronz arcképéből álló portré-sorozatot. Az irodalmi "arcképcsarnok" mellett az épületen belül kialakított cukrászmúzeum enged bepillantást a mesterség rejtelmeibe. A vállalkozásról kialakult igen pozitív vélemény miatt már turisztikai látványosságnak is számít. Példaértékű az, hogy a családi vállalkozás világszínvonalú cukrászdává nőtte ki magát. Az odaadással és szakértelemmel készített remekműveknek nincs párja, olyan értéket képviselnek, mely időtálló.

 

Kapcsolódó értékeink

chevron left
event card

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

arrow
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

event card

Zsidó temető

arrow
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

event card

Volt Latinovits Endre Kúria

arrow
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

event card

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége

arrow
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

event card

Vadkerti-tó

arrow
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

event card

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós

arrow
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

event card

Uszódi népviselet

arrow
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

event card

Uszódi kézi hímzés

arrow
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right
Design by WEBORIGO