Szvetnik Joachim hagyatékai

Szvetnik Joachim nevét a nagyközönség akkor ismerte meg, amikor 1977-ben közreműködött a magyar koronázási jelvények azonosításában, majd Amerikából való hazahozatalukban.

Szvetnik Joachim hagyatékai

Szvetnik Joachim nevét a nagyközönség akkor ismerte meg, amikor 1977-ben közreműködött a magyar koronázási jelvények azonosításában, majd Amerikából való hazahozatalukban.

Az ötvös-restaurátor mester az 1980-as években betegsége miatt költözött Budapestről Mélykútra. A szülőházban kialakított kis műhelyben folytatta a restaurálást, ahol olyan művek helyreállítása történt, mint az Esterházy-kincseket képező szarvserleg, a fedeles köves serleg, az ékköves kupa, a vöröstói úrmutató, valamint a Ligeti Miklós által megformázott Csongor és Tünde szobra, ami a második világháború végén sérült meg. 

A szülőházából kialakított emlékhely élményt nyújt mindazok számára, akik szeretnék megismerni a Kossuth-díjas ötvös-restaurátor munkásságát. Az 1885-1887-ben épült mélykúti épületben kaptak helyet Szvetnik Joachim hagyatéki tárgyai, gyermek- és fiatalkori munkái, valamint érintetlenül áll a restaurátorműhelye is. Minden az alkotót, az „ötvösművészt”, de legfőképp a kivételes embert idézi. A könyvtárban helyezték el a hagyaték legtöbb elemét. Itt található Szvetnik Joachim életét és munkásságát bemutató mintegy 2600 fénykép fotóalbumokba rendezve. A könyvtárban az eddig fellelt írásos dokumentációk (levelek, jegyzőkönyvek, személyes dokumentumok, újságcikkek, stb.), valamint a mester munkáját megörökítő magnó- és videofelvételek találhatók.

A Szvetnik-hagyatékhoz két sírhely is tartozik. A kálvária temetőben Szvetnik Joachim és édesanyja sírja, a pesti úti temetőben Szvetnik Joachim édesapja sírja, amelyek fokozott megóvást igényelnek. A mester hagyatéka és az emlékház szervesen összefügg, nem választható szét, de külön kell kezelni, mivel a hagyaték egy részét a könyvtár őrzi, illetve külön értéket képvisel.

Kapcsolódó értékeink

chevron left
event card

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

arrow
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

event card

Zsidó temető

arrow
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

event card

Volt Latinovits Endre Kúria

arrow
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

event card

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége

arrow
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

event card

Vadkerti-tó

arrow
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

event card

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós

arrow
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

event card

Uszódi népviselet

arrow
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

event card

Uszódi kézi hímzés

arrow
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right
Design by WEBORIGO