Tiszaalpári Holt-Tisza és az Alpári-rét
A terület országos természetvédelmi oltalom alatt áll, a Kiskunsági Nemzeti Park Szikra és az Alpári-rét területegységének része. Ez a táj őrizte meg leginkább azokat a tájképi és természeti értékeket, amelyek a Tisza mentét a szabályozás előtt jellemezték.
A terület országos természetvédelmi oltalom alatt áll, a Kiskunsági Nemzeti Park Szikra és az Alpári-rét területegységének része. Ez a táj őrizte meg leginkább azokat a tájképi és természeti értékeket, amelyek a Tisza mentét a szabályozás előtt jellemezték.
A Tiszaalpári Holt-Tisza a Tisza jobb parti, nyári gáttal védett árterületén helyezkedik el. Hossza 9,9 km, átlagos szélessége 60-80 m, teljes területe 138 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 2,3 millió m³. A holtág a Tisza szabályozása során az 1850-es években végrehajtott átmetszéssel alakult ki. Parti sávja néhol kiépített, máshol teljesen vadregényes.
A holtág vize a lebegő és gyökerező hínárfélék otthona, de szép foltokat képez a fehér virágú tündérrózsa és sárga virágú rokona, a vízitök, valamint a ritka tündérfátyol. A parti sáv növényei az ágas békabuzogány és a rózsaszínű virágú virágkáka, a sekélyebb vizű holtágvégeké pedig a nád és a gyékény.
A tiszaalpári Holt-Tisza ág déli irányban kiöblösödő része az Alpári rét. A vízpartok ritka növénye a rózsaszín szirmú békaliliom, a Tisza-parti margitvirág és a mocsári kosbor. A rét északi felében, a mélyebb fekvésű, lefolyástalan helyein égerláp erdőket találunk, melynek aljnövényzetében él az ős-Tisza egykori medrét jelző, védett lápi csalán. A magasabban fekvő területeken nyár- és fűzligeteket találunk.
A változatos élőhelyekben gazdag táj sokszínű állatvilágnak ad otthont. A holtág tiszta vizében pontyok, csukák, harcsák mellett előfordul a védett réti csík is. A vizes élőhelyeken mocsári teknős és a mocsári béka él. A vizekben és nádasokban számos védett és fokozottan védett madárfaj figyelhető meg. A Nagy-tó az Alsó-Tisza mente madártani szempontból leggazdagabb élőhelye.
