Tóth Menyhért életműve
A Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének legnagyobb egysége Tóth Menyhért festőművész több ezres életműve. Az alkotó élete során a paraszti életvitelt soha el nem hagyta, napközben szobafestő és földműves, este pedig festőművész volt.
A Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének legnagyobb egysége Tóth Menyhért festőművész több ezres életműve. Az alkotó élete során a paraszti életvitelt soha el nem hagyta, napközben szobafestő és földműves, este pedig festőművész volt.
A természettel való aktív, erőteljes, álmokban és mesékben gazdag együttélés jellemezte.
Tóth Menyhért Mórahalmon, a Szeged környéki tanyavilágban született 1904-ben. Igazi lakóhelye, művészetének „valódi szülőföldje” ötéves korától azonban Miske volt. 1929 őszén vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Vaszary János volt a mestere. Nagy szegénységben tengődött a fővárosban, s számtalan lelki sérülés is érte. Először csak ideiglenesen, 1935-ben pedig végleg visszatért Miskére, gyakorlatilag három évtizedre eltűnt a szakma és a nagyközönség elől.
Leginkább ismert korszaka életének utolsó két évtizede. Hihetetlenül tömör jelképi szintet ért el a képeiben, melynek magaslataihoz hosszú évtizedek alatt stílusának folyamatos egyszerűsödése is hozzájárult. Főművek egész sorozata született meg a fehér korszakában. Az 1970-es években született festményeit bevonó fehér fátyol sokszor csak sejteti a formákat.
Tóth Menyhért a XX. századi magyar képzőművészet talán legegyetemesebb érvényű életművének megteremtője. Alapvetően öntörvényű, mindig a saját útját járó művész volt. Az irányzat-lovag alkotókkal szemben valóban egyedit, sehova nem sorolhatót, érdemben utánozhatatlant hozott létre, amely éppoly európai, egyetemes, mint amennyire magyar. A miskei remete 1980-ban halt meg. Az 1976-ban Érdemes Művész,1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal kitüntetett alkotó életművének legnagyobb része Kecskeméten található.
