Sztojka Attila az Egy nemzet vagyunk címmel megszervezett gálaműsoron arról beszélt, hogy "az egyetemes magyar kultúra attól is szép, hogy láthatóak benne azok a nemzetiségek, amelyek itt élnek évszázadok óta együtt".

Kiemelte, "ha nemzetiségről beszélünk a kulcskérdés az, hogy meg tudja-e élni a közösség azokat az értékeit, amelyek az alapját adják a nemzetiségi létének" és amelyért azonban tenni is kell mind egyénileg, mind a családban, mind közösségi szinten. Ezt tette a magyarországi roma közösség is, amelynek a 2024-es év a megújulást hozta el - hangsúlyozta.

Sztojka Attila szerint a roma nemzetiség esetén egyrészt nemzetiségi létről, másrészt esélyteremtésről kell beszélni. A nemzetiségi kérdés két legfontosabb eleme a kultúra és az identitás, míg az esélypolitika esetén az élethelyzetekben való változás generálása vagy elindítása a legfontosabb - fogalmazott, hozzátéve, hogy 2025 első negyedévében hirdetik meg azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek révén kulturális eseményekre és táboroztatásra lehet majd támogatást nyerni.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára felidézte, hogy a magyar kormány 1995-ben az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbséghez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozat elfogadásának napját, december 18-át a kisebbségek napjává, majd a Magyar Országgyűlés 2012-ben a nemzetiségek napjává nyilvánította.

Kifejtette: a romák ugyanolyan hasznos tagjai a magyar társadalomnak, a magyarországi társadalomnak, mint a másik 12 nemzetiséghez tartozó és bármelyik hazánkban élő ember. "Mindannyian egyformán fontosak vagytok hazánknak, ezért kötelességünk segíteni egymáson" - fogalmazott.

A helyettes államtitkár szerint "hatalmas erő munkálkodik a közösségek összefogásában", ugyanakkor a nyelvi, kulturális közösség megmaradása és boldogulása érdekében szintén fontos az összefogás.

Hangsúlyozta: Magyarország kormánya elkötelezett a civil szervezetek iránt, és kiemelten kezeli, támogatja azokat, hiszen a civil szféra a társadalom gyarapodását, a közösségi összetartozás erősítését, az elköteleződést szolgálja, amelynek alapja a szeretet, a hűség, a hit, az identitás - tette hozzá.

Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy "a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek mindannyiunk közös kincsei".

Az elmúlt években számos fejlesztés és program valósult meg, amelyek nemcsak az érintett közösségek életkörülményeit javították, hanem az emberi méltóság és a társadalmi szolidaritás példáivá váltak - fogalmazott.

Az országosan elismert programok és a vármegyeszerte megvalósult közel 2 milliárd forintos beruházások egyértelmű üzenetet közvetítenek: "mindenki számára biztosítanunk kell a méltó élet lehetőségét, függetlenül attól, honnan érkezik vagy milyen közösséghez tartozik" - tette hozzá. Az a kiskunhalasi közösségi együttműködés, amelyet a cigány vezetők és a helyi kormányzat közösen valósított meg, példát mutathat az egész országnak.

Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke szerint "egy nemzet akkor erős, akkor hatalmas a lelkiismerete, ha a benne élő nemzetiségek is megtalálják önmagukat". Hangsúlyozta: a cigány közösség akkor lesz erős a magyar nemzetben, ha végre képes lesz közös gondolatokat, közös célokat megfogalmazni azért, hogy "a közös ügyeik előre menjenek".

Kiemelte: feladata elnökként az, hogy kihirdesse, az idei választások után nem nyertesek és vesztesek, hanem a cigány közösség tagjai vannak. Hozzátette, hogy "aki vállalja, hogy cigány és tenni akar, az elfogadja a kinyújtott kezünket, megragadja és dolgozni fog velünk azért, hogy közösségünk ebben a gyönyörű hazában, ebben a nemzetben felemelkedhessen" - tette hozzá.

Szűcs Csaba, Bács-Kiskun vármegye közgyűlésének alelnöke, a Cigány Közösségek Szövetségének elnöke a család fontosságáról beszélve kiemelte: "a családunk részesei azok is, akikkel az ország minden egyes településén azért dolgozunk, hogy cigány közösségünket segítsük. És igen, a családunk részesei azok is, akikért minden nap dolgozunk" - fogalmazott.

Hangsúlyozta: "2024 a roma rendszerváltás éve", és a választások révén olyan erős felhatalmazást kaptak, ami arra ad lehetőséget, hogy az elkövetkező öt évben olyan folyamatokat és programokat indítsanak el, amiket kézzelfoghatóan érezni fognak az ország minden egyes településén, minden egyes olyan utcájában, ahol a roma közösség él - tette hozzá. Szűcs Csaba szerint "csak úgy lehetünk erős nemzet, hogyha a hazai nemzetiségek - mind a 13 - is erősödnek, köztük a cigány közösségünk is" - fogalmazott.

A gálaműsor a Halasi Cigányságért Díjak átadásával zárult.

MTI

Fotók: Sebestyén István