Szabolcs- Szatmár- Bereg megye északkeleti sarka, valamint Bács- Kiskun dunamenti sávja Magyarország belvízzel leginkább veszélyeztetett térsége. A tavalyi november- decembernél csapadékosabb év vége nem volt az utóbbi évtizedekben, emiatt is alakulhattak ki belvízfoltok. Az utóbbi évek aszályai azonban annyira kiszárították a talajt, hogy a mostani csapadékbőség sem tudta pótolni a hiányt. Belvízzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az Alsó- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnak.
Az igazgatóság területén hány hektár áll vízben?
Felméréseink szerint a magas dunai vízszinteknek és a lehullott csapadékmennyiségeknek megfelelően igazgatóságunk működési területén több helyen kialakult belvízfolt, mintegy 3 000 ha-on. A vízborítások jelentős része mély fekvésű rét, legelő területeken jelent meg, de szántóföldeken is észlelhető. Az észlelt vízborítások mérete folyamatosan változik, az elmúlt napokban tapasztalt enyhébb időjárásnak, a Duna apadásának és a szélnek köszönhetően csökkenés figyelhető meg.
Kellett-e és milyen jellegű védekezést elrendelni?
A magas dunai vízszintek miatt megszűnt a Duna folyamba torkolló csatornákból történő gravitációs vízkivezetés lehetősége. A működési területen összegyülekezett, csatornákon lefolyó víz Dunába történő levezetése érdekében szükségessé vált a dunai, torkolati szivattyútelepeken védelmi fokozat elrendelése, a víz szivattyús üzem segítségével történő átemelése. Kunszentmiklós településen a belterületi szakasz mentesítése érdekében a Kunszentmiklósi szivattyútelepen szintén védelmi fokozat került elrendelésre (és a napokban már megszüntetésre).
A csatornákon történő vízkivezetést követően a lehetőségeknek megfelelő vízvisszatartásra törekszünk az esetlegesen fellépő száraz időszakra felkészülve.
Mi várható a következő napokban?
A Duna apadásával a betorkolló csatornák gravitációs vízkivezetési lehetősége helyreáll. Az apadás mértékének megfelelően a védelmi készültségek fokozatosan visszavonásra kerülnek a szivattyútelepeken.
Éveken át az aszály jelent komoly problémát, a mostani belvizes helyzet mennyiben javítja, javítja-e a talaj vízzel telítettségét?
A mögöttünk álló időszak igazgatóságunk területén kiemelten csapadékosnak bizonyult: novemberben 110 mm, decemberben 85 mm csapadékot regisztráltunk, ami mindkét hónapban az átlagos csapadékmennyiség mintegy kétszeresének felel meg. A kiadós esőzések hatására a talaj felső rétegeiben tározott vízkészlet jelentősen megnövekedett: a felszíntől számított 1 m vastagságú talajrétegben a talajvízzel való telítettsége közel 100%-os. A sekély víztükrű (átlagosan 6-7 m talpmélységű) talajvízszint-figyelő kutakban működési területünk északi és középső részén átlagosan 50 cm-t, a déli területeken átlagosan 30 cm-t emelkedett a talajvíz szintje. A mély talajvíztükörrel rendelkező területeken (az Illancs területén, valamint Kerekegyháza és Lajosmizse térségében) a felszínre hulló csapadék jellemzően még nem érte el a talajvíz szintjét, így ott a talajvízjárás továbbra is stagnálást mutat.
fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság
2024. 11. 07.
2024. 11. 07.
2024. 11. 06.
2024. 11. 06.
2024. 11. 06.
2024. 11. 06.
2024. 11. 04.
2024. 11. 04.
2024. 11. 04.
2024. 11. 04.
2024. 11. 01.
2024. 11. 01.