Szabolcs- Szatmár- Bereg megye északkeleti sarka, valamint Bács- Kiskun dunamenti sávja Magyarország belvízzel leginkább veszélyeztetett térsége. A tavalyi november- decembernél csapadékosabb év vége nem volt az utóbbi évtizedekben, emiatt is alakulhattak ki belvízfoltok. Az utóbbi évek aszályai azonban annyira kiszárították a talajt, hogy a mostani csapadékbőség sem tudta pótolni a hiányt. Belvízzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az Alsó- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnak.
Az igazgatóság területén hány hektár áll vízben?
Felméréseink szerint a magas dunai vízszinteknek és a lehullott csapadékmennyiségeknek megfelelően igazgatóságunk működési területén több helyen kialakult belvízfolt, mintegy 3 000 ha-on. A vízborítások jelentős része mély fekvésű rét, legelő területeken jelent meg, de szántóföldeken is észlelhető. Az észlelt vízborítások mérete folyamatosan változik, az elmúlt napokban tapasztalt enyhébb időjárásnak, a Duna apadásának és a szélnek köszönhetően csökkenés figyelhető meg.
Kellett-e és milyen jellegű védekezést elrendelni?
A magas dunai vízszintek miatt megszűnt a Duna folyamba torkolló csatornákból történő gravitációs vízkivezetés lehetősége. A működési területen összegyülekezett, csatornákon lefolyó víz Dunába történő levezetése érdekében szükségessé vált a dunai, torkolati szivattyútelepeken védelmi fokozat elrendelése, a víz szivattyús üzem segítségével történő átemelése. Kunszentmiklós településen a belterületi szakasz mentesítése érdekében a Kunszentmiklósi szivattyútelepen szintén védelmi fokozat került elrendelésre (és a napokban már megszüntetésre).
A csatornákon történő vízkivezetést követően a lehetőségeknek megfelelő vízvisszatartásra törekszünk az esetlegesen fellépő száraz időszakra felkészülve.
Mi várható a következő napokban?
A Duna apadásával a betorkolló csatornák gravitációs vízkivezetési lehetősége helyreáll. Az apadás mértékének megfelelően a védelmi készültségek fokozatosan visszavonásra kerülnek a szivattyútelepeken.
Éveken át az aszály jelent komoly problémát, a mostani belvizes helyzet mennyiben javítja, javítja-e a talaj vízzel telítettségét?
A mögöttünk álló időszak igazgatóságunk területén kiemelten csapadékosnak bizonyult: novemberben 110 mm, decemberben 85 mm csapadékot regisztráltunk, ami mindkét hónapban az átlagos csapadékmennyiség mintegy kétszeresének felel meg. A kiadós esőzések hatására a talaj felső rétegeiben tározott vízkészlet jelentősen megnövekedett: a felszíntől számított 1 m vastagságú talajrétegben a talajvízzel való telítettsége közel 100%-os. A sekély víztükrű (átlagosan 6-7 m talpmélységű) talajvízszint-figyelő kutakban működési területünk északi és középső részén átlagosan 50 cm-t, a déli területeken átlagosan 30 cm-t emelkedett a talajvíz szintje. A mély talajvíztükörrel rendelkező területeken (az Illancs területén, valamint Kerekegyháza és Lajosmizse térségében) a felszínre hulló csapadék jellemzően még nem érte el a talajvíz szintjét, így ott a talajvízjárás továbbra is stagnálást mutat.
fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Császártöltés
2024. 11. 22.
2024. 11. 22.
[ Császártöltés ]
2024. 11. 21.
2024. 11. 21.
Császártöltés, Kecel
2024. 11. 21.
2024. 11. 21.
[ Császártöltés , Kecel ]
2024. 11. 20.
2024. 11. 20.
2024. 11. 19.
2024. 11. 19.
2024. 11. 19.
2024. 11. 19.