Kiskunhalasról három szellemi- és egy épített örökség került értéktárba: az 1902-ben avatott Erzsébet királyné szobor, Dékáni Árpád életműve, aki 1885-től a helyi református gimnázium tanára volt, ő tervezte az első halasi csipkét. Valamint Gyárfás István életműve. Ő 1848-ban a település aljegyzőjeként forradalmi szabadcsapatokat szervezett, jogászi hivatása mellett történeti kutatásokat is folytatott. Nagy Czirok László életműve is a vármegyei értéktárba került: Ő az 1950-es évek elejétől volt a Thorma János Múzeum igazgatója, később munkatársa. Megkerülhetetlen a halasi néprajzi gyűjtése, könyvei a mai napig szakirodalomként használatosak.
Jászszentlászlón 2014 óta létezik a „Szomszédoló Hagyományápoló Dramatikus Játékdélelőtt”, hétfő óta ez a szellemi termék is „értéktáras”. A foglakozások során az óvodások olyan népi hagyományokat élnek át, játszanak el, mint például a húsvéti locsolkodás, a lucázás, a pünkösdikirály- választás, vagy a Gergely- járás.
2002-ben kezdődött a Magyar Ásványvíz Kft. sikertörténete, amikor a San Benedetto Primavera ásványvízhez alacsony ásványianyag- tartalmú vízlelőhelyet keresett, amelyet Lajosmizse határában meg is talált. Mostantól a cég vérmegyei értéktárban lévőnek vallhatja magát.
1888-ban építették meg az érsekcsanádi gátőrházat, tíz évvel később pedig a szivattyútelepet. 2023. november 27 óta e két vízügyi műtárgy és környezete is része a vármegyei értéktárnak.
A ma is álló fülöpszállási református templomot 1797. november 1-én szentelték fel, most ez is bekerült a vármegyei értéktárba csakúgy, mint a minden év szeptember első hétvégéjén megrendezett Tiszakécskei Pálinkaünnep.