Kompozíciók kunsági borotvatokokról
A pásztorművészet jellegzetes darabjai azok a jellemzően személyes használatra készült tárgyak, amelyeket alkotójuk formált, díszített. Ezek többnyire a mindennapi élethez és a pásztorkodás sajátos munkakultúrájához köthetőek: ilyenek a sótartók, borotvatokok, tükrösök, botok, rühzsírtartók. Tipikus kompozíció volt az egy felületen több rozetta szerepeltetése, melyeket – főleg a 19. század végén keletkezett tárgyakon – növényi ornamentika vesz körbe. Szintén újításként jelent meg, hogy a leveles indák valamilyen edényből nőnek ki.
A kiskunsági pásztorművészetben a rozetták mellett elterjedt volt a gyakran tulipánosnak nevezett stílus használata. Az elnevezés a 20. század elején vált közkeletűvé, a népművészetben feltűnő tulipánjellegű ábrázolások valójában stilizált liliommotívumok, melyeket eleinte a reneszánsz templomi festészetben használtak, eredetét tekintve viszont középkori lehet.
Szalkszentmárton
2024. 11. 15.
2024. 11. 15.
[ Szalkszentmárton ]
2024. 11. 15.
2024. 11. 15.
Szalkszentmárton
2024. 11. 15.
2024. 11. 15.
[ Szalkszentmárton ]
2024. 11. 15.
2024. 11. 15.
Imrehegy
2024. 11. 14.
2024. 11. 14.
[ Imrehegy ]
Kecskemét
2024. 11. 13.
2024. 11. 13.
[ Kecskemét ]