A hivatalosan 2014-ben indult és 2021-ig tartó, a gyakorlatban 2017-ben kezdődött és idén záruló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program révén Bács-Kiskun vármegye mind a 119 településén valósult meg fejlesztés (összesen csaknem 800 projekt), döntő többségük Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának menedzselésével. A vármegyék összevetésében nálunk hívták le a legnagyobb arányban a rendelkezésre álló összeget, ami a hét év alatt összesen 100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást jelentett. A programon belül különböző területekre lehetett vissza nem térítendő támogatást igényelni. Ilyen volt többek között a turizmus, a közlekedés fejlesztése, az ipari parkokkal kapcsolatos beruházások, az energetikai projektek, továbbá környezetvédelmi és településfejlesztési célok is megvalósultak, egészségügyi intézmények, óvodák, bölcsődék épültek és újultak meg, sőt jutott pénz a helyi közösségeket erősítő programokra is. Érdemes röviden áttekinteni az elmúlt hét év eredményeit – a teljesség igénye nélkül. Több mint 6,5 milliárd forint jutott a fenntartható turizmus fejlesztésére: ezen belül kerékpárút-építésre, fürdőhelyek fejlesztésére, új turisztikai attrakciók létesítésére, valamint a meglévők felújítására. Ezek közül a legnagyobb a bugaci Aranymonostor, de épült Hajóson borturisztikai látogatóközpont, Felsőszentivánon működő szélmalom, Szankon Kiskun Emlékhely, Tőserdőn ökoturisztikai központ, és a sort még lehetne folytatni. Több mint 10 milliárd forintból valósult meg csaknem 40 iparterületi beruházás többek között Bácsalmáson, Mélykúton, Kalocsán. Helyi gazdaságfejlesztési projektekre is több száz millió forint jutott, például a piac fejlesztésére Dusnokon, Helvécián, Ladánybenén; vagy agrárlogisztikai központ létrehozására Jánoshalmán és Szankon. Ezentúl vállalkozóvá válási támogatás, bértámogatás is segítette a foglalkoztatás és a gazdaság fejlődését. A családok számára nagy segítséget jelentett, hogy több mint félszáz bölcsőde épült (például Akasztón, Ballószögön, Bátyán),
és számos óvodát felújítottak (például Balotaszálláson, Érsekhalmán, Géderlakon és Öregcsertőn) az elmúlt években, mint ahogy egészségügyi és szociális intézmények sora is megújulhatott. Több mint 8 milliárd forint jutott városi terek fejlesztésére – többek között Kiskunmajsán és Kiskunfélegyházán –, de kifejezetten sok település élt azzal a lehetőséggel, hogy a csapadékvíz- elvezető rendszerek kiépítésére, bővítésére is lehetett pályázni (csaknem 90 ilyen beruházás valósult meg). Az önkormányzatok a közlekedés fejlesztésére is több milliárd forintot költhettek, így épültek és újultak meg kerékpárutak, buszmegállók, járdák, helyi utak. Fontos szempont volt az energiahatékonyság növelése: 40 önkormányzat végzett épületein ilyen jellegű korszerűsítést. Az épített örökségbe való befektetés mellett a projektek egy része a közösségépítést, illetve a helyi és a vármegyei identitás erősítését szolgálta. Így született meg például a Meseföld című – nem csak gyermekeknek szóló – mesekönyv, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió gondozásában megalkotott Gólyacsősz című animációs film, de a Mesebusz is éveken át járta a vármegyét.  Bár a TOP lezárul, idén elindult a TOP Plusz program, amelyben – hasonló elvek mentén – 2029-ig több mint 100 milliárd forintnyi fejlesztési támogatás érkezik Bács Kiskunba, lehetőséget biztosítva ezzel településeink szépülésére.