1987-es Lakiteleki Sátor és a Lakiteleki Találkozó, valamint a „Lakiteleki Gondolat” hagyománya
Az 1979-es Fiatal Írók Lakiteleki Találkozója Illyés Gyula részvételével, az 1985-ös lakiteleki Antológia-est után zajlott, 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor lakiteleki házának udvarán fölállított lakodalmas sátorban „A magyarság esélyei” címmel.
Az 1979-es Fiatal Írók Lakiteleki Találkozója Illyés Gyula részvételével, az 1985-ös lakiteleki Antológia-est után zajlott, 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor lakiteleki házának udvarán fölállított lakodalmas sátorban „A magyarság esélyei” címmel.
A tilalom és a tűrés határán szervezett találkozón fogadta el a 181 résztvevő a Lakiteleki Nyilatkozatot, amely a magyarországi rendszerváltás egyik kiemelkedő dokumentuma, melyben megfogalmazták, hogy a magyarság súlyos erkölcsi, gazdasági és társadalmi válságba került. Sürgették a sajtószabadságot, az önálló és független nézetek, programok kifejtésére alkalmas kereteket; ennek érdekében megalakították a Magyar Demokrata Fórumot. A Lakiteleki Találkozó szervezői: Biró Zoltán, Csurka István, Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor. A sátrat a helybeliek állították, elsősorban a lakiteleki irodalmi színpad tagjai. A hivatalos média nem tudósított az eseményről. A nyilvánosság az összejövetelről másfél hónappal később, a Magyar Nemzet 1987. november 14-i számában Pozsgay Imrével megjelent interjúból értesült, amely szó szerint közölte a nyilatkozat szövegét. A lakiteleki résztvevők által létrehozott kezdeményezés, a Magyar Demokrata Fórum egy évvel később, 1988. szeptember 3-án, a második lakiteleki találkozón alakult meg hivatalosan, mint független társadalmi szervezet és szellemi-politikai mozgalom. A magyarság esélyei című első lakiteleki találkozó ma már köztudottan történelmi jelentőségű tanácskozás volt. Ennek következtében Lakitelek neve fölkerült a történelem lapjaira.