Balázs Árpád zeneszerzői tevékenysége
Balázs Árpád zeneszerző 1937. október 1-jén született Szentesen. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferenc tanítványaként diplomázott 1964-ben.
Balázs Árpád zeneszerző 1937. október 1-jén született Szentesen. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferenc tanítványaként diplomázott 1964-ben.
1973-tól 1990-ig a Magyar Zeneművészek Szövetsége Elnökségének tagja, szakosztályelnöke, 1985 és 1990 között a KÓTA alelnöke, 1989-től a CISM világszervezet szekcióvezetője. 1990-től 1998-ig a Magyar Fúvószenei Szövetség alapító-elnöke. Nemzetközi versenyek állandó zsűritagja, mesterkurzusok visszatérő vendégtanára. Számos elismerés mellett 1970-ben Erkel-díjjal, 1981-ben Érdemes Művész címmel, 2000-ben Köztársasági Elnöki Aranyéremmel tüntették ki. Ötvennél több díjat nyert alkotásaival hazai és nemzetközi kompozíciós versenyeken. Salzburgban 2002 tavaszán az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagjává választották. Három éven át írta és vezette a Magyar Televízió műsorsorozatát, a Hangoskodót. Az 1960-as, 1970-es években az országos gyermekzenekari fesztiválokat irányította művészeti vezetőként. Zenés színpadi műveket, oratóriumokat, kantátákat, zenekari darabokat, kórusműveket, kamaradarabokat, filmzenéket, színpadi kísérőzenéket, népdalfeldolgozásokat és pedagógiai jellegű darabokat, valamint zenei lemezeket, ,,prózai” könyveket jegyez. Kiskunfélegyházához régi, sokágú kapcsolatok fűzik. Édesapja, Balázs András tanár-karnagy a városban töltötte ifjúkorát, 1933-ban végzett a helyi Állami Tanítóképző diákjaként. Balázs Árpád az 1950-es, 1960-as években a város határában és Bugacpuszta vonzáskörzetében sok népdalt jegyzett fel, ezek alapján írta meg a Kunsági betyárdalok című kantátáját. Kiskunfélegyházi kérésre, félegyházi ihletésre kilenc művet alkotott, köztük Petőfi Sándor Szülőföldemen című versének soraira komponált kantátát.