Csík zenekar munkássága
A Csík zenekar 1988 óta a magyar népzenei élet egyik meghatározó szereplője. Kecskeméten kezdték tevékenységüket, s a vidéki zenekarok közül szinte egyedül tudták állni hosszú távon a versenyt a legjobb budapesti táncházi bandákkal.
A Csík zenekar 1988 óta a magyar népzenei élet egyik meghatározó szereplője. Kecskeméten kezdték tevékenységüket, s a vidéki zenekarok közül szinte egyedül tudták állni hosszú távon a versenyt a legjobb budapesti táncházi bandákkal.
Bár a csapat összetétele az idők folyamán sokszor változott, többen már a kezdeti években is együtt játszottak. A jelenlegi felállás: Csík János (hegedű), Majorosi Marianna (ének), Kunos Tamás (brácsa), Szabó Attila (hegedű), Barcza Zsolt (cimbalom), Bartók József (nagybőgő), Makó Péter (fúvós). Csík János 2002-ben súlyos autóbalesetet szenvedett, bal karja több helyen eltört. Sokáig kérdéses volt, vehet-e még kezébe vonót valaha. Megmozdult a népzenész társadalom: segélykoncertet szerveztek a prímás és családja megsegítésére. Aztán „Janika” fokozatosan visszanyerte képességét a hegedű megtartására és a vonó kezelésére. Újabb zenei ötletekkel álltak elő. Míg korábban szinte kizárólag autentikus népzenét játszottak, egyre gyakrabban építettek be repertoárjukba világzenének minősíthető elemeket. Átdolgoztak Kispál és a Borz-számokat is, a Quimby Most múlik pontosan című dalának általuk játszott változata pedig meghozta számukra az országos népszerűséget. Telt házas koncertjeiken ismert zenészek is közreműködnek, így a szaxofonos Dresch Mihály, a szájharmonika-virtuóz Ferenczi György vagy a prímása Pál István „Szalonna”. Sokfelé turnéztak a világban, tagjai voltak a Sydney olimpia magyar kulturális delegációjának is. Munkájuk elismerését jelzi a Fonogram-díj, melyet 2007 elején érdemeltek ki a Senki nem ért semmit című albumukért világzene kategóriában. A Csík-zenekar 2010-ben Prima Primissima díjat, 2013-ban Kossuth-díjat kapott.