Dunapataj, Jókai u. 10. lakóház és istálló
A lakóház és a mellette található istálló kiválóan szemlélteti egy 19. századi kisparaszti háztartás és gazdálkodás helyszínét. Az épületek elosztása és azok elhelyezkedése jellegzetesen alföldi, így hűen tükrözi a letűnt idők nyomait.
A lakóház és a mellette található istálló kiválóan szemlélteti egy 19. századi kisparaszti háztartás és gazdálkodás helyszínét. Az épületek elosztása és azok elhelyezkedése jellegzetesen alföldi, így hűen tükrözi a letűnt idők nyomait.
A két épület további kultúrtörténeti jelentősége abban áll, hogy a megye elsőként szervezett tájházai között voltak. A telekhatár északi részén látható egy szabadon álló, az utcavonaltól beljebb épült, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős, náddal fedett lakóház. Az istálló a keleti telekhatár délkeleti sarkában álló szintén téglalap alaprajzú, nyeregtetős és náddal fedett. A lakóháznak és istállónak a telken való elhelyezkedése azt a gazdálkodási elvet is szemlélteti, amely évszázadokig jellemezte Dunapatajt: a beltelkeken csupán a lakóépületek, illetve kisebb kiszolgáló épületek (kis istálló, csirkeól, verem stb.) voltak, a gazdálkodás színtere és központja a települést körbeölelő szálláskerti övezetben volt. A népi műemlékként számon tartott építmények 1960 óta tartoznak a Pataji Múzeumhoz. A házat Dr. K. Csilléry Klára művészettörténész néprajzkutató 1968-ban rendezte be a helyi parasztasszonyok segítségével. Azóta ez a kiállítás változatlan formában látható, melynek címe: "Pataji parasztház a 19. században". A tájház berendezését 2009-ben megújították, majd 2014-ben a tetőzet és a falazatok újítása, javítása történt meg, így a régi értékeket megújult környezetben van lehetősége az érdeklődőknek megtekinteni.