Fekete János helytörténész munkássága, amelyben széles körben képviselte Petőfi Sándor és Móra Ferenc kultuszának ápolását
Fekete János pedagógus, helytörténész 1924. április 3-án született Kiskunfélegyházán. Tanulmányait a Fehériskolában kezdte, majd a Tanítóképzőben folytatta. Rendszeresen zenélt, orgonált és érdekelte a sport is.
Fekete János pedagógus, helytörténész 1924. április 3-án született Kiskunfélegyházán. Tanulmányait a Fehériskolában kezdte, majd a Tanítóképzőben folytatta. Rendszeresen zenélt, orgonált és érdekelte a sport is.
Pedagógusi pályája 1944-ben Bükkmogyorósdon indult, 1945-től Pálmonostorán volt tanító, majd iskolaigazgató 1951-ig. Rövid ideig gimnáziumban is tanított, majd általános iskolai igazgatóként dolgozott szülővárosában. Négy évig a járási tanács művelődési osztályát vezette, 11 éven át kulturális elnökhelyettes volt. Azután a Bács-Kiskun Megyei Tanács szakigazgatási területén egyházügyi tanácsosként dolgozott, 1983-ban ment nyugdíjba, s ebben az évben tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. Helytörténészként 1959-ben kezdett publikálni. A 1970-es évek végén megjelenő könyvei, tanulmányai a helyi Móra-, Petőfi- és Kossuth-hagyományt erősítik. Szakmai írásait az Etnographia, a Cumania, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár évkönyvsorozata közölte. Egyik szerzője volt az Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez című kiadványnak, valamint a Kiskunfélegyháza helyismereti könyve címmel megjelent segédkönyvnek. Fekete János a helyi honismereti mozgalom szervezőjeként és a helyi Honismereti Klub elnökeként is maradandót alkotott. Több országos és félegyházi tudományos társaságban tevékenykedett. A helytörténészt 1995-ben választották a város díszpolgárává. Négy évtizedes honismereti munkájának elismeréseként megkapta a Bél Mátyás Notitia Hungariae Emlékérmet, majd Wlassics Gyula-díjjal és Petőfi-díjjal is jutalmazták. 2008. október 6-án hunyt el. Emlékét a Sarlós Boldogasszony-templom kertjében dombormű őrzi.