Hattyúház
Kiskunfélegyháza központjában egy jellegzetesen szép épület vonja magára a figyelmet: a Hattyúház. Építészetileg fontos, mert a város egyetlen klasszicizáló stílusú középülete. Irodalomtörténeti jelentőségét pedig az adja, hogy Petőfi családjához kapcsolódik.
Kiskunfélegyháza központjában egy jellegzetesen szép épület vonja magára a figyelmet: a Hattyúház. Építészetileg fontos, mert a város egyetlen klasszicizáló stílusú középülete. Irodalomtörténeti jelentőségét pedig az adja, hogy Petőfi családjához kapcsolódik.
Építésének gondolata 1817-ben fogalmazódott meg. Mivel csak egy mészárszék volt a településen, a tanács elhatározása szerint a városházából kikerülő kocsmát úgy kellett felépíteni, hogy ott még két mészárszéknek is legyen helye. A tervezési pályázatra beérkező munkákat az építési hivatal nem tartotta megfelelőnek, ezért saját mérnökét, Mayerhoffer Jánost bízta meg a feladattal. Az épület aránylag rövid idő alatt, 1819 nyarától 1820-ig készült el. A Hattyúház nagyobb részét az egykor „Kis Pintcze” vagy „Kis Kortsma” néven emlegetett vendéglő helyiségei és a kocsma bérlőjének egyszerű lakása foglalta el. Az Ótemplom felőli részénél volt a „Szeglet Mészárszék”, e mellett befelé a mellékutcába nyúlt a húsoskamra. A Petőfi tér felőli részén a kocsma nagy táncterme mellett a belső „szék” helyezkedett el. A két szék között volt a székállólegények szobája. A Hattyúházhoz „Vágó Híd” és hozzá kapcsolt „Akol” is tartozott. A belső udvart „Hattyúkertnek” nevezték. A klasszicista stílusban felépült vendégfogadó árkádos folyosóival, párkányos oszlopaival, homlokzatán a fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérrel – amiről az épületet 1820-ban elnevezték – a város főterének dísze lett.
A Hattyúházon az elmúlt 200 évben kisebb-nagyobb szükséges és esetenként stílusrontó átépítéseket hajtottak végre. Főleg üzleti célokat szolgált. Működött benne gabonaraktár, takarékpénztár, kocsma, hentesüzlet, fűszerbolt, kenyérbolt, vaskereskedés, temetkezési vállalat, pedagógus szakszervezet, óvoda, totó-lottó iroda, stb. Az 1952-es év végén került az épület egy részébe a mai Petőfi Sándor Könyvtár elődje, a Népkönyvtár. A műemléki épületet az1960-as évek elején teljes egészében restaurálták. A Hattyúház történetét Petőfi Sándor családjának Félegyházához kapcsolódó emlékei teszik még jelentősebbé. A költő apja a Hattyúház első bérlői közé tartozott, 1822-től bérlőtársként, az 1824-1830-as években pedig egyedüli árendátorként bérelte a két mészárszéket. A Petrovics család 1824 őszén költözött Félegyházára, az Ótemplom mögötti Bánhidi-féle házba. 1830-ban Kiskunfélegyháza tanácsa megváltoztatta a mészárszékeinek bérbeadására vonatkozó feltételeit, az újabb bérletre Petrovics István már nem vállalkozott. A család 1830 novemberében visszaköltözött Szabadszállásra. Az első állandó Petőfi-kiállítás a Hattyúházban 1966. december 6-án nyílt meg.