Kálvária és Kálváriakápolna
Kiskunfélegyházán a kálvária gondolata Cseh András plébános nevéhez fűződik. Építésére 1802-ben Pintér Mátyás létesített alapítványt és 14 stációkép felállítására kapott engedélyt.
Kiskunfélegyházán a kálvária gondolata Cseh András plébános nevéhez fűződik. Építésére 1802-ben Pintér Mátyás létesített alapítványt és 14 stációkép felállítására kapott engedélyt.
Az első faoszlopokon álló stációkat a Vörösmarty utca torkolatától nyugatra állították fel, a mai benzinkutak helyén. Városfejlesztési okokból a kálváriát 1828-ban a város keleti részére telepítették át, az alapkövet június 1-jén tették le. A tervezői és építői munkálatok Fischer Ágoston kőművesmester nevéhez fűződnek. A kálvária hosszan elnyúló, keskeny, sík terepen fekszik. A 14 elemből álló stációsor elrendezése kétsoros, elég távol esnek egymástól. A stációk téglából épült, fehérre meszelt kőoszlopok. Homlokzati részén eredetileg bemélyített fülkék voltak, ezekben pedig fémlapra festett stációképek, amelyek az elmúlt több mint másfél évszázad alatt elmosódtak, megkoptak. A jelenleg látható színes kék mázas kerámiaképeket Molnár István képzőművész készítette el, az ünnepélyes avatást 2003. szeptember 14-én tartották, a kálvária felállításának 175. évfordulója alkalmából.
A megújult stációoszlopok tetejét cseréppel fedték be, a gerinc közepén kovácsoltvas kereszt látható. A kálvária része a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére felszentelt kápolna, ami egy 9x6 méteres fehérre meszelt kis barokk épület, vasráccsal védett, kisméretű ablakokkal. Díszített vasajtaján kovácsoltvas kilincs található. A kápolna teteje terepszint alatt van, torony nélküli épület. Belső tere fiókos dongaboltozatú, padlója lapburkolattal fedett. Az oltárhoz megemelt fadobogó vezet. Az új piétát, az első oltárképet 1929-ben szentelték fel. Az építmény teteje járható, amelyhez bal oldalon 18, jobb oldalon 16 tégla-lépcső vezet fel. A teraszt mellvédfalak veszik körül. A szentély felett három feszület áll: Krisztus és a két lator, Krisztus lábánál két nőalak, a keresztek között egy-egy szoboralak. A középső kereszt felett 1800-as évszám olvasható. A kálváriához tartozott egykor a harangláb és a harang. Az újraöntött harangot 1927-ben szentelték fel, de sajnos ellopták. Talapka István, a Sarlós Boldogasszony templom plébánosa 2003-ban Németországból pótolta a régit. Az utóbbi években többször szükségessé vált a Kálvária-együttes állagmegóvása, kisebb-nagyobb felújítása. A Bozóki testvérek által végzett munkák 2003 nyarán fejeződtek be. Így ismét érvényes az a megállapítás, amit Erdei Ferenc jegyzett meg az 1927-ben megjelent Futóhomok című szociográfiájában: „A város szélén meglepetés a megejtően szép Kálvária.”