Kecskeméti magyar kajszibarack
A kecskeméti kajszibarack több évtizedes hazai és európai sikertörténet lett az 1930-as években, s ezen régi sikerek újra megteremthetők. Az ebből a gyümölcsből készült Kecskeméti Barackpálinka kiemelkedő nemzeti érték.
A kecskeméti kajszibarack több évtizedes hazai és európai sikertörténet lett az 1930-as években, s ezen régi sikerek újra megteremthetők. Az ebből a gyümölcsből készült Kecskeméti Barackpálinka kiemelkedő nemzeti érték.
A két géncentrumból (VAVILOV, 1950; ZSUKOVSZKIJ, 1971) az Armeniaca-nemzetség fajai, majd fajtái előbb a Selyemút szárazföldi részén eljutottak Közép-Ázsiába, ahol mutációval létrejöttek az édes magvú sárgabarackok. De eljutott a Tengeri Selyemúton a közönséges barack kajszi alakja Irakon és Törökországon át Európába, majd az Európán kívüli régiókba is. A Kecskeméti Magyar kajszi (C 235) – Magyar legjobb, Ungarische beste – magyar származású fajtakör, amely elsősorban a Duna-Tisza közén terjedt el, de az egész országban megtalálható. Július második és harmadik harmadában érik, szedését rendszerint július első hetében meg lehet kezdeni. Korán termőre fordul, nagy terméshozamokra képes. Általában rendszeresen és bőven terem. Gyümölcse nagy vagy középnagy, széles, tompán kúp alakú. Színe világos-, majd narancssárga, vérpiros fedőszínnel mosott. Kocsánya középhosszú, vastag barnás bordó-piros színű. Húsa narancssárga, félkemény, magvaváló, kissé rostos, lédús. Íze közepesen édes, gyengén savas, jellegzetes zamattal. Jól szállítható. Nem igényes fajta, legjobban a középkötött vályogon és a kötött altalajú homokon fejlődik
A Borsi-féle kései rózsa fajta mellett a Kecskeméti Magyar kajszi a legértékesebb kajszifajtánk, amely friss fogyasztásra, konzervipari feldolgozásra és export célokra egyaránt a legjobban felhasználható. Nagymértékű további telepítése az áru-gyümölcsösökben és házikertekben is indokolt.