Kiskun Múzeum – Kiskunkapitány-ház és tömlöc
Mária Terézia királynő 1753. július 18-án a református Halasról Félegyházára helyezte át a Kiskun Kerület bíróságát és börtönét. 1753-tól 1774-ig a kerületi ház a Félegyházi községházában működött.
Mária Terézia királynő 1753. július 18-án a református Halasról Félegyházára helyezte át a Kiskun Kerület bíróságát és börtönét. 1753-tól 1774-ig a kerületi ház a Félegyházi községházában működött.
A központi közigazgatási feladatok ellátásához és a rabítélő törvényszék működtetéséhez szükséges volt a kerületi székházat felépíteni. A Kerületi Házat, a Kiskun Kerületet alkotó nyolc község: Lacháza, Szabadszállás, Fülöpszállás, Kunszentmiklós, Félegyháza, Majsa, Halas és Dorozsma a redempció arányában építette fel 1773-ban, a kor szokása szerint náddal fedve. Félegyháza 753 réhnes forinttal, ingyen közmunkával és Kővágóérből hozott anyaggal járult hozzá az építkezéshez. 1793-ban az épület leégett, újjá kellett építeni. Az elöljáróság úgy döntött, hogy újjáépítés során a Kerületi Házat emeletráépítéssel kibővíti. 1794-ben készült a hosszú, egyemeletes, sokablakos épület barokk stílusban. Főhomlokzata füzérdíszítéses, ahonnan kiemelkedik a kovácsoltvas kerítéssel védett nyitott erkély. Felette az oromzaton fehér kőtábla, rajta felirat, az udvari részen úgyszintén. Alatta kétszárnyas, napsugaras rátétdíszítés barokk kapu nyílik a dongaboltozatú kapualjba. Félegyháza börtöne 1753-tól 1774-ig kerületi börtön is volt.
1774-ben épült fel a Kerületi Ház udvarán a tömlöc, amely 1774-től 1886-ig a nyolc kiskun település börtöne volt. A börtön vastag falú, egyemeletes, 9 ablakos épület. Alatta csapóajtó nyílik a mély „pincebörtönbe”, amely nyirkos ablaktalan helyiség. A földszint legszélső szobája a siralomház. A Kiskun Kerület 1876-ban szűnt meg, ezért a Megyeháza elveszítette eredeti funkcióját. (A fogház még tovább működött, de nem kerületi börtönként.) Az egykori Kiskun Kapitányság Székházában 1939-ben múzeumot rendeztek be. Itt helyezték el azt a gyűjteményt, amit Szalay Gyula főgimnáziumi tanár javaslatára Kiskunfélegyháza alapított 1902-ben. A második világháború vihara a múzeumot sem kerülte el: 1945-ben az emeleti szobákba, termekbe orosz hadikórház költözött, később magánlakásokat helyeztek el az emeleten. 1965-től az egész épületben a Kiskun Múzeum rendezkedett be, ahol régészeti, néprajzi, történeti, képzőművészeti és időszaki kiállítás található. A hajdani börtönépület ma börtönmúzeum. A börtönudvaron áll a műemlék Pajkos-Szabó-féle szélmalom, amit 1962-ben hoztak be a város külterületéről. Körülötte útmenti keresztek, sírkövek, harangláb, népi szakrális emlékek láthatók.