Kiskunfélegyházi Városháza
Kiskunfélegyháza legimpozánsabb, országosan is ismert gyönyörű szecessziós épülete a városháza. Építésének kezdete a századforduló elejére nyúlik vissza. Létrehozását az tette indokolttá, hogy az 1823-ban épült műemlék, emeletes városháza „szűknek” bizonyult a közigazgatás számára.
Kiskunfélegyháza legimpozánsabb, országosan is ismert gyönyörű szecessziós épülete a városháza. Építésének kezdete a századforduló elejére nyúlik vissza. Létrehozását az tette indokolttá, hogy az 1823-ban épült műemlék, emeletes városháza „szűknek” bizonyult a közigazgatás számára.
Az új városi székház építésére a tanács 1903-ban pályázatot írt ki, amire 12 pályamű érkezett, elfogadásra azonban egyik sem volt alkalmas. Nehéz volt megfelelni annak az elképzelésnek, eredeti elgondolásnak, mely szerint az új városházának a régihez kellett volna csatlakoznia. A tervezői versenyt 1905-ben megismételték, a pályázatot módosították. Végül is Vas József terveit fogadták el, aki azonban az építkezés megkezdését követően meghalt, így annak vezetését Morbitzer Nándor műépítész vette át. A kivitelezést a teljes jogú Merbl Arnold vállalkozó zavartalanul végezte és sikeresen befejezte. A díszes városháza alapkő letétele kicsit megkésve, 1910. október 16-án ünnepélyes keretek között történt. Az 1911-ben felépült városháza Lechner Ödön építész, a szecesszió nemzetközi rangú magyar képviselőjének sajátos díszítőelemeit tükrözi. A falakon magyaros ornamentika látható.
Külsejében és stílusában rokonságot mutat a marosvásárhelyi és szabadkai városházával. A szecessziós homlokzatdíszítés elemeit és a tetőhéjazat színes majolikáját Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készítették. A városháza háromszintes, tornya 45 méter magas. Eredetileg nem tornyosra tervezték, ennek megálmodója már Morbitzer Nándor volt. Lenyűgözően szép az épület szecessziós stílusú díszterme. Gazdagon díszített falain dr. Holló Lajos és Kossuth Lajos életnagyságú portréi és egy Petőfi-dombormű látható. Nagyméretű félköríves ablakait színes mozaiküveg díszíti. Az emelet homlokzati részén található az erkély. A főtraktus oromfalának közepére a település címerét helyezték el. A városháza második és harmadik szintjének helyiségit a belső, kisméretű udvarra néző zárt körfolyosó köti össze. Az udvari homlokzat vakolata dísztelen, egyszerű. Az elődök sajnálták a régi épületet. Öt évig tartó vita előzte meg azt a vármegyei határozatot, amely döntött az 1823-ban épült műemlék városháza lebontásáról. 1917. július 17-én tartották a régi épületben az utolsó közgyűlést. Így jellemezték az új városházát: „Tornyosan áll s cifrán, mint a puszta virága.”