Osztó- vagy Rózsa-sziget
A két elnevezés tulajdonképpen egy szigetre vonatkozik. A mai Osztó-sziget és a Rózsa-sziget korábban együtt képezte azt a bizonyos Oboda-, vagy Obada-szigetet, amit a Tass jelenlegi közigazgatási területén elhelyezkedő Szántó településre vonatkozó Szent István-i alapítólevél is említ.
A két elnevezés tulajdonképpen egy szigetre vonatkozik. A mai Osztó-sziget és a Rózsa-sziget korábban együtt képezte azt a bizonyos Oboda-, vagy Obada-szigetet, amit a Tass jelenlegi közigazgatási területén elhelyezkedő Szántó településre vonatkozó Szent István-i alapítólevél is említ.
Az egész szigetet hívták a későbbiekben (a XVII. századtól) egyébként Osztó-szigetnek, ahogyan azt a régi térképeken is lehet látni. A Duna szabályozásával, illetve az erőmű- és zsilipépítéssel kapcsolatos munkálatok választották szét a korábbi egységes szigetet.
A terület északi része a mai Rózsa-sziget, melyen egy ízlésesen kialakított horgásztanya és kiszolgáló épületei találhatók. A vízterület alsó, a népnyelv által „Büdös-saroknak” nevezett részét a múltban nevezetes harcsafogó helyként tartották számon. A sziget elnevezésére vonatkozóan azt tudni, hogy 1945 előtt a Darányi család birtokában lévő területen jelentős kiterjedésű rózsakert volt. A hajdani sziget déli részén korszerű üdülősor épült, attól délre pedig a Csepel-sziget déli csúcsán lévő folyami galériaerdő található. Megérdemelné a védettséget, hiszen a meglévő ökoszisztéma eltűnik, ha nem teszünk érte.
A Tassi VI-os vízterület az Osztó-sziget csúcsától, déli határától a Nagy-Duna torkolatánál lévő 0-ás folyamkilométerkőig, illetve a vízterület határának kétoldali kijelölési vonaláig tart. Ide tartozik a horgászok által kedvelt, igen változatos vízterület, az úgynevezett Turbina-öböl is, neve a régi turbinaházra utal, amit a 1956-os jeges árvíz elvitt. Ez a rész csendesebb vizű dunai öböl, melyet különböző évszakokban más és más halfajok, így a pontyok, csukák, a süllők és nagyobb keszegcsapatok is szívesen keresik fel.