Tassi Zsilip
A tassi hajózsilip, a vízleeresztő zsilip és az erőmű műtárgycsoport Kvassay Jenő vízépítőmérnök kezdeményezésére, a ráckevei Duna-ág szabályozásához épült meg 1926-1928 között az alsó torkolatnál, a Duna 1586,0 fkm szelvényében.
A tassi hajózsilip, a vízleeresztő zsilip és az erőmű műtárgycsoport Kvassay Jenő vízépítőmérnök kezdeményezésére, a ráckevei Duna-ág szabályozásához épült meg 1926-1928 között az alsó torkolatnál, a Duna 1586,0 fkm szelvényében.
A folyó esése 48 km-en 4,3 méter, ez a szintkülönbség tette szükségessé a hajók számára a zsilip létesítését. Az 1956-os jeges árvíz alkalmával a tassi erőmű melletti árvízvédelmi célú parapetfal tönkrement, így az átzúduló víz használhatatlanná tette az erőművet és a tápzsilipet, végül az elbontása mellett döntöttek. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ágból (R/S/D) történő vízlevezetésre a tassi hajózsilipet alakították át, először fix küszöbű, majd később billenőtáblás megoldásúvá. Azóta a vízleeresztés és a hajózás itt történik. Az építmény Bács-Kiskun megye legnagyobb ilyen műtárgya. Működésével lehet szabályozni a R/S/Duna-ág vízszintjét, és a Duna-ág hajóforgalmát. A nyári szezon során számos üdülőhajó, csónak és túrakenu számára teremti meg a két Duna-ág közötti kapcsolatot. A legnagyobb átzsilipezhető hajó: 1300 tonnás uszály. A Csepel-sziget Nagy-dunai oldalán húzódó I. rendű árvízvédelmi rendszer elemei a Kvassay- és a Tassi-zsilip, ahol az elzárást betétgerendákkal oldják meg. Az I. rendű árvízvédelmi töltések hossza 50,792 km. A zsilipkapu alatti kövezett kétoldali partszakasz a Tassi V-ös vízterületet zárja körbe, amely a Ráckevei Duna-ág hajózsilipjének alsó (déli) kapujától az Osztó-sziget csúcsáig tart. A zsilipelés folyamata a turisták számára egyfajta látványossággal is szolgál. A vízterület partszakaszai a horgászok mellett a kirándulni, sétálni vágyók számára szép természeti környezetet, kellemes kikapcsolódást jelentenek.