Veránka-sziget
Veránka nem csak országos, hanem nemzetközi hírű településrésze Érsekcsanádnak.
Veránka nem csak országos, hanem nemzetközi hírű településrésze Érsekcsanádnak.
Érsekcsanád nyugati határán, a Duna partján lelhető fel a Rezéti-Duna által körülölelt, madártávlatból egy pillangó szárnyára emlékeztető Veránka-sziget. Az 1345 hektáros sziget jelentős része, mintegy 612 hektár fokozottan védett területnek minősül.1 A 128 esztendős sziget a Duna kanyarulatának levágásával keletkezett, úgy, hogy a folyó fő ága hajózhatóvá vált, azonban az elkanyarodó ága sem került lezárásra. A régi, kanyarodó ág és az új, egyenes ág fogja körül a fiatal szigetet. Ha beeveznénk a régi ágba, (mivel oda másképpen nem lehet bejutni, a motorcsónakokat már régen kitiltották) még fekete gólyákat is találnánk... A fősodorban nem őrződnek meg napokig az evező csapások. Ha sokáig nézi az ember a víz mozgását, akkor átéli a folytonos hullámzást, mintha a maga világa is oldottabbá, lágyabbá válna, mígnem a teljes világát ki nem tölti a víznek ez az állandó mozgása...
A sziget, ez a páratlan természeti környezet, amely az európai, illetve világhírű Gemenc szívében található, Gemenci Tájvédelmi Körzet néven 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, 1996-ban pedig a legmagasabb szintű védettségi szintre került, mint a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A több, mint 1000 hektár nagyságú Veránka-sziget madártávlatból egy pillangó fél szárnyát formázza meg. Bátran mondhatjuk, hogy a sziget a Gemenci tájegység gyöngyszeme. A terület viszonylagos zavartalansága miatt élővilága rendkívül gazdag, több veszélyeztetett fajnak nyújt menedéket. Gemencen található a világ legsűrűbben lakott fekete gólya fészkelő állománya is. A fekete gólyához hasonlóan vörös könyves rétisas és barnakánya ugyancsak jellemző madara a vidéknek. Az erdő mélyén, az embertől elhúzódva élik rejtett életüket a szintén különlegességnek számító vadmacska családok, rókák, gímszarvasok, vaddisznók és borzok.
A kiásott három kilométer hosszú vezérárok megnyitásával kialakulhatott a rajta lévő Veránka-pusztáról elnevezett sziget, valamint a tizennyolc kilométer hosszú Rezéti-Duna, avagy a régi főmeder. Az új főág meglehetősen hamar elérte a kívánt szélességet, amely jelenleg 450 méter. Az átvágásból a Duna hatalmas mennyiségű hordalékot mosott ki, ez a folyamat még napjainkban is zajlik, elsősorban a jobb parton. Vízbedőlt fák, meredek, alámosott partfal, és kilátszó rétegsor jelzi, hogy a Duna szélesedése korántsem ért még véget. A főági medermélyülés és a szélsőségesebbé váló vízjárás következtében megváltozott a Rezéti-Duna partjainak morfológiája is. A szabályozásig a medret és a partot még viszonylag kisebb szintkülönbségek jellemezték, ezért tudta a Duna olyan gyakran változtatni a folyásirányát. Övzátonyok és sarlólaposok által együttesen létrehozott formakincsek, élő medrek és holtágak alkották az alacsony árteret, melynek legmagasabb pontjai sem nyújtottak védelmet az árvizek ellen. A Veránka-szigeten nem beszélhetünk magas ártérről. Egy négyszög alakú nyári gát védelmezi a szigetet a közepes árvizektől, mely egyben a sziget legmagasabb részét képezi (látsd 3. ábra). A sziget nem csak ökológiai, vadászati, halászati, hanem turisztikai szempontból is nagy jelentőséggel bír. A sziget észak-keleti csücskén található kétszintes főépület 1939-ben épült, az 1970-es években pedig egy szintén kétszintes vadászházzal bővült, s 2004-ben további 4 üdülőház építésével ma már 50 szálláshelyet biztosít az ideérkezőknek. Az üdülőcsoport főépületét a 2010-es években felújították, a szolgáltatásokat bővítették, így ma már egy nagyszerű komplexum várja azokat a látogatókat, akik megélni kívánják a hotel szlogenjét: „Veránka – a csend és nyugalom szigete”. Nem csoda, hogy Érsekcsanád turisztikai koncepciója erre épül, s ezen az alapon fejlődik folyamatosan.