Zsidó temető
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.
A településen 1941-ben 27 (0,9 százalék) izraelita és 3 (0,1 százalék) nem izraelita vallású zsidó lakott. A tassi zsidóságot 1944 májusában a kiskőrösi gettóba, majd a kecskeméti gyűjtőtáborba szállították. Végül ez utóbbiból 1944. június végén deportálták őket Auschwitz-Birkenau haláltáborába, ahonnan 1945-ben csak néhány zsidó tért vissza a településre.
1944 előtt a tassi zsidóság jelentős szerepet vállalt a helyi gazdasági és kulturális életben, mindazonáltal tevékenységük nemcsak a település, hanem a tágabb közigazgatási környezetre, a járásra, a megyére is hatással volt. Saját iskolájuk, zsinagógájuk volt Tasson. A tassi zsidóság legjelentősebb képviselője a helyi születésű Kemény Simon író, költő, publicista volt, aki 1945 februárjában vált a zsidóüldözés áldozatává, amikor is a lebombázott kis háza kertjében meggyilkolták.
Tasson a zsidó temető a Kossuth körúton található. A körülkerített, szépen gondozott temetőben párhuzamos sírsorokba rendezett és az utókornak megőrzött, több száz éves héber feliratú sírkövek állnak, melyek vörös mészkőből, később fekete márványból készültek. Az alacsonyabbak felső része félkörös, a magasabbak obeliszkként dacolnak az idővel. A neveket héberül, később magyarul (vagy mindkét nyelven) vésték fel rájuk. A síremlékek formája és díszítése a hagyomány szabta keretek között a korstílusok és a temetkezési szokások változásait is mutatja.
A mai Bács-Kiskun vármegye, és a mai vidéki Magyarország területén kevés temető maradt meg ilyen egységben és a település történetét is tükröző hiteles formában.