Mellszobrot avattak és alkotói kiállítás nyílt Petőfi Sándor tiszteletére Tiszaugon

Vármegyénk értékei két folyó közt

Tiszaugon felavatták Petőfi Sándor bronzból készült mellszobrát, Lantos Györgyi csongrádi szobrászművész alkotását. Káré Gábor, Tiszaug polgármestere köszöntőjében halhatatlan népköltőnek nevezte Petőfit. "Petőfi ott van, ahol a magyarok vannak, és mindig itt lesz, amíg a magyarság megmarad"- jelentette ki Káré Gábor.

A Bács-Kiskunban élők elfogultak a költővel szemben, hiszen ebben a vármegyében született, mondta a polgármester, majd örömét fejezte ki afelett, hogy Tiszaugon, e kis faluban is sikerült emléket állítani a magyarság egyik legnagyobb költőjének.

Petőfi Sándor mellszobrát Lezsák Sándor, Káré Gábor, Bíró Zoltán irodalomtörténész és Lantos Györgyi leplezték le, majd Kuczor Erzsébet református lelkész áldotta meg.

 

Bíró Zoltán beszédében Petőfi Sándort különös alkatú, idegesítő egyéniségként, ugyanakkor nagyszerű szónokként és barátként jellemezte. Az irodalomtörténész felidézte, hogy Petőfi és  Arany János 1847-ben életre szóló  barátságot kötöttek, és Petőfi  halála után Arany sokáig nem tudott feleszmélni. "Egy élet befejeződött, tiszta erőteljes költészetben, nagyszerű prózában, ez az élet így szebb, mintha elvegetált volna még húsz vagy negyven évig" - zárta beszédét Bíró Zoltán.

 

Lezsák Sándor ünnepi beszédében kitért Petőfinek az utókor által egy kevésbé feszegetett vonására, a pénzügyekhez fűződő könnyed viszonyára. "Szerzem tehát a pénzt, nem hogy legyen, / Hanem azért, hogy eligyam s egyem” - összegezte az országgyűlési képviselő a költő "gazdálkodási nézeteit" hasonló című verséből idézve.  Lezsák Sándor elmondta, hogy Petőfinek a gondtalan gyermekkor után nehéz években volt része, mivel édesapja elvesztette a vagyonát. 1843-44 telén került a mélypontra, de Vörösmartyék felkarolták,  aztán hat nap alatt megírta a János vitézt, és ezzel végre rendeződött a helyzete - fejtette ki Lezsák Sándor.

Az ünnepség keretében több Petőfi költemény is elhangzott. Horváth Dorina Az Alföld című verset szavalta el, Túri-Kisné Szőke Melinda és Gugolyáné Légrádi Edit az Által mennék én a Tiszán… című népdalt, Kovács Réka pedig a Pille, pille, pillangó című dalt énekelte. A szoboravatás után nyitották meg a tiszaugi kultúrházban a település által meghirdetett Petőfi alkotói pályázatra beérkezett munkákat bemutató kiállítást.

 

 

Fotó: Ujvári Sándor

 

További híreink

Imrehegy

2024. 11. 14.

50. éves az imrehegyi óvoda

A II. János Pál Katolikus Általános Iskola és Óvoda Imrehegyi Tagintézménye Óvodájának megalakulásának, 50. évfordulóját ünnepeltük, melyre 2024. november 7-én került sor.  

2024. 11. 14.

[ Imrehegy ]

Kecskemét

2024. 11. 13.

Csatári Bálint 30 éve előre jelezte a Homokhátság jövőjét

Negyedik alkalommal rendezték meg a Csatári Bálint Emlékkonferenciát szerdán a kecskeméti Megyeházán. A rendezvény keretében adták át az egykori geográfus kutató emlékére kiírt szakmai pályázat díjait, valamint előadásokat hallhattak a résztvevők a Homokhátság jövőjét érintő aktuális kérdésekről.

2024. 11. 13.

[ Kecskemét ]

Akasztó, Kiskunmajsa, 3+

2024. 11. 12.

Időközi választások Bács-Kiskun vármegyében

Öt településen lesznek választások a közeljövőben.

2024. 11. 12.

[ Akasztó , Kiskunmajsa , Szank , Tiszakécske , Tompa ]

Újtelek

2024. 11. 12.

Faluház épület energetikai korszerűsítése - projektzárás

Újtelek Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-2.1.1-21 ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSE felhívásra „Faluház épület energetikai korszerűsítése” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-2.1.1-21-BK1-2022-00040). A projekt keretében 53,66 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a Faluház épületének energetikai fejlesztése valósult meg.

2024. 11. 12.

[ Újtelek ]

2024. 11. 11.

Értékőrzők Bács-Kiskunban III.

Nyerjetek osztálykirándulást a Bács-Kiskun vármegye nemzeti értékei ifjúsági vetélkedőn!

2024. 11. 11.

2024. 11. 08.

ÚJRA LEHET KIRÁNDULNI A GEMENCI ERDŐBEN

A szeptemberi árvíz után lassan normalizálódnak a terepviszonyok az ártéri erdőben, amely alapján az erdőlátogatási tilalmat a Gemenc Zrt. 2024. november 5-től megszünteti. 

2024. 11. 08.

Design by WEBORIGO