Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata

Többszörös jubileum Szankon

Szank

Közzétéve: 2024-04-30

A tatárok elpusztították ős-Szankot, a települést a kunok népesítették be újra.

150 éve önálló település, a 120 éve épített községháza ma is az eredeti helyén áll, hatvan éve tárták fel a kőolaj- és földgázmezőt Szank határában.

Bár a terület a bronzkorban is lakott volt, a mai község a tatárjárás után keletkezett: egy 1451-ből származó oklevél említi először a „Zank zállása” nevet. A puszta betelepítése 1858-ra datálható, ekkor kezdtek a módosabb gazdák lakóházakat építeni, majd 1874- ben Szank nálló község lett. Az egykori pusztaságban kezdett kialakulni az a szőlő- és gyümölcstermesztési kultúra, amelyik ma is jellemző. 1904- en pült fel a községháza (mai helyén), egy évvel később a katolikus, újabb két esztendő múltával a református templomot is ölszentelték. A sovány, homokos talajon keményen meg kellett dolgozni a termésért. Ezért is jelentett sokat 1964, amikor földgáz- és kőolajmezőt tártak föl a falu határában, ami biztos munkahelyet és a korábbinál kényelmesebb életet jelentett az itt élőknek (és az idetelepülőknek). Az 1970-es években a magyarországi gázkitermelés negyedét Szank biztosította. A bányászatból származó bevételeknek köszönhetően elentősen javult a község infrastruktúrája. Az elmúlt években további jelentős fejlődésen ment keresztül Szank: az intézmény- és tfelújítások mellett agrárlogisztikai központ épült, és felújították a Jászszentlászlóval közös szennyvíztelepet is. A község 2019 óta több mint 3 milliárd forint pályázati pénzt nyert el.