Ókécskei Közösségi Ház
Az Ókécskei Közösségi Ház az alábbi nyitvatartási időben várja látogatóit:
kedd és csütörtök: 14.00-18.00,
szerda, péntek, szombat: 9.00-13.00,
vasárnap, hétfő: zárva
Nyitvatartási időn kívül is fogadunk látogatókat, egész évben, előzetes bejelentkezés alapján, időpont egyeztetéssel.
1950-ben az addig önálló településeket, Ókécskét és Újkécskét, Tiszakécske néven összevonták.
A mai Ókécskei Közösségi Ház épülete 1950-ig Ókécske település Községháza volt. Az épületet 1938-ra felújították, kibővítették. Szintén ekkor avatták az előtte álló országzászlót talapzatán a Turul szoborral, melyet a trianoni döntés elleni tiltakozásul emelt a község.
A rendszerváltás előtt csecsemőotthonnak adott helyet az épület. 2001 óta a ház kiállítóhelyként és közösségi térként üzemel. Az állandó kiállítások mellett minden évben 3-4 időszaki kiállítással, illetve családi programokkal is várjuk az érdeklődőket.
Állandó kiállítások:
Az egykori tanácsteremben a Verebély Károlyné Vargha Katalin (1917-1975) tanárnő által alapított „Helytörténeti Gyűjtemény” kapott helyet. Az 1950-es, ’60-as években erőteljes változás következett be a parasztság életében. A főként az 1900-as évek elejéről származó használati tárgyak egy letűnt korról mesélnek. Az egykori községháza eredeti berendezéséből a tanácskozó asztal, a jegyző asztala és a képviselői székek maradtak meg. A tölgyfából készült bútorokat gazdagon faragott kalocsai minta díszíti. Mindegyik tárgynak más a mintája. A helytörténeti gyűjtemény anyaga iskolások és óvodások számára kidolgozott tematikus foglalkozások alapja.
A tiszakécskei Kovács kékfestő család gyűjteménye
Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 2018-ban a világ szellemi kulturális örökségének részévé nyilvánította és reprezentatív listájára felvette a kékfestést. Magyarországon öt műhely működik. Ezek egyike Kovács Miklós és családja tiszakécskei műhelye. A Kovács Miklós kékfestő mester életművét és családtagjai kékfestő termékeit bemutató állandó kiállítás 2019-ben nyílt meg az Ókécskei Közösségi Házban. Kovács Miklósnak a kékfestés területén végzett több évtizedes munkásságát 2019. március 15-én Kossuth-díjjal ismerték el. 2020 novemberében a nemzet művészei közé fogadták.
Permetezőgép-gyűjtemény
Kécske legjelentősebb feltalálója Kiss Bálint (1903-1962) volt, aki permetezőgépeivel országos hírnévre tett szert. Legjelentősebb saját fejlesztésű terméke az egyetemes gyorspermetező, aminek lényege, hogy a permetezőgép tartályába sűrített levegőt pumpálnak, ezáltal magasabb nyomással, messzebbre, magasabbra és gyorsabban eljuttatható a permetszer. Kiss Bálint permetezőgép-gyárát 1949-ben államosították. A gyár utódai a VEGYÉPSZER helyi gyáregysége, majd a TIGÉP, és jelenleg az Andritz Kft., amely osztrák tulajdonban üzemel. A gyár őrizte Kiss Bálint feltaláló, gyártulajdonos permetezőgép-gyűjteményét, amely a későbbi kécskei permetezőgép-gyártás termékeivel egészült ki. A 43 darabból álló gyűjteményt a gyár tulajdonosa Tiszakécske városának ajándékozta. Ez az ipartörténeti ritkaság egyelőre egy kicsiny szobában kapott helyet, ezért csak korlátozottan látogatható.
Szabolcska Mihály Emlékszoba
Szabolcska Mihály (1861-1930) a szomszédos Tiszakürtön született, ahová édesapja bognárnak szegődött a Bolzák szigeti birtokára. Gyermekkora nagy részét Ókécskén töltötte, ez volt lelki-szellemi eszmélésének színtere, az ő kedves faluja, amit oly sok versében megénekelt. Református lelkész, jó költő és kiváló ember volt. Népies stílusban írt versei a szülőföldről, a családról, a szeretetről, az istenhitről, a hazaszeretetről szólnak. A költő saját korában hallatlanul népszerű volt, később elfeledték, vagy inkább elfeledtették. A közösségi ház Szabolcska Mihály életét, munkásságát bemutató tárlatát Tamás Andrásné Rimóczi Natasa állította össze.
Fáth Lajos népművészeti, népi iparművészeti gyűjteménye
Fáth Lajos kécskei kötődésű hazánkfia, aki Svájcba emigrált, egy svájci gyógyszerészeti cég alkalmazottjaként évtizedeken át járta Magyarország és Erdély településeit. Útjai során ismerkedett meg a népművészet, népi iparművészet termékeivel, úgy, ahogyan azok az 1970-es, 80-as években, az akkori igényekhez igazodva készültek. (A párnavégek, főkötők mintái a díszpárnákra, dohányzóasztalok terítőire kerültek.) Fáth Lajos szenvedélyes gyűjtőmunkát folytatott. Gyűjteményét, mely több mint 1300 darabból áll, Tiszakécske városára hagyta. A tárgyak anyaguk szerint háromfelé csoportosíthatóak: textíliák, kerámiák és fafaragványok. A kerámiák főként erdélyi, azon belül korondi fazekasmunkák. A több mint 800 darab textília különböző magyar néprajzi tájegységek szőttes és varrottas motívumkincseit őrzi.
Óvodatörténeti gyűjtemény
2017-ben a Városi Óvodák és Bölcsőde pedagógusai gyűjtötték össze a tiszakécskei óvodákban felnőtt generációk gyermekjátékait, foglalkoztató, fejlesztő eszközeit, mesekönyveit. A tárlat az Ókécskei Közösségi Házban kapott állandó kiállítóteret.