Drágszél

Drágszél Kalocsától délkeletre, az Árpás-ér mellett, a kalocsai Sárköz vizenyős, völgyekkel szabdalt magas árterén fekszik. A középkor folyamán a kalocsai érsekség nemes jobbágyainak „hontokai székéhez” tartozott. A települést 1387-ben említették először. Nevét a Drág személynév és a szegély, határ jelentésű Szél főnév összetételéből kapta. Lakossága a török megszállás alatt sem pusztult el, a szegedi szandzsák kalocsai náhijébe szervezték. 1553-ban 21 fejadófizetőt és egy bírót, 1620-ban 27 fejadófizetőt írtak össze a török defterekben. 1560-ban szultáni házbirtokként említették. A XVI. század legjelentősebb terményei a búza, len, lencse ,borsó ,hagyma és fokhagyma. Jelentős volt méhészete, juhászata, sertéstenyésztése, legelő és erdőhasználata. Ebben az időszakban birtokolta még Bőszérpusztát is. Ferdinánd király 1559. február 3-án élethosszig tartó birtoklásra egri tiszteknek adományozta, amely jelzi a magyar közigazgatás jelenlétét a török megszállás alatti területeken. A török kiűzése után, 1703-tól földesuraktól, a kalocsai érsektől bérelték a kalocsaiak Drágszél pusztát. A Mária Terézia által 1767-ben elrendelt ún. 9 kérdőpontos felméréskor a kalocsai határ kicsinysége miatt a bérelt puszták területét számították be a jobbágyok telki illetőségébe, így Drágszél is igazi kalocsai határrá vált. Az 1769-ben följegyzett a kalocsai puszták földrajzi neveinek adattárában a mai napig használatos nevek vannak: Kisdrága, Székes, Régi Szállás, Organtza, Barna háza, Kis Nyártó, Zsombékos, Öreg Székes, Malom árok és Telek. A XIX. század közepétől, különösen a jobbágyfelszabadítás után egyre lazább lett a kalocsai puszták városhoz való kötődése, ezért 1898.január 1-jén elszakadtak Kalocsától. Drágszél Homokmégy közigazgatási egységéhez tartozott az 1922. évi önállóvá válásáig. 1976-ban a szomszédos Miskéhez csatolták, majd 1992-ben alakult önálló közigazgatási egységgé. Ezzel a Község lakóinak régi álma valósult meg, hiszen Miske községhez tartozásunk nem önkéntes alapon történt. 1948-ban alakult a hagyományőrző együttese, mely a mai napig működik. Az együttes nagy sikerrel szerepel hazai és külföldi fellépéseken egyaránt. Többször arany minősítést szerzett. Önszerveződéssel megalakult a Drágszéli Asszonykórus.10 jó énektudással felvértezett helyi asszony rendszeresen fellép különböző rendezvényeken, ezzel is öregbítve a község hírnevét. Több a „Népművészet Mestere” díjjal kitüntetett táncos, valamint népművész viszi hírét Magyarországnak és Drágszélnek a világ számos országába.