Fajsz

Fajsz, Bács-Kiskun megye nyugati szélén, a Duna bal partján fekszik, a Kalocsai térségben. Földrajzi adottságai kedvezőek, területe 31,99 km2 , népessége 1726 fő, bár a lakosságszám csökken, de a születések számának lassú, stabil növekedése figyelhető meg. Ősmagyar, Árpád-kori település, mely nevét, Árpád egyik unokájáról FAJSz-ról kapta. Első ízben az 1061-ben alapított Szekszárdi Bencés Apátság oklevelei említik. Lakói fegyveres szolgálatot vállaltak a szekszárdi apátnál, ennek nyomait őrzi a település címere. A községet az 1800-as években többször hatalmas tűzvészek pusztították, átépítése szükségessé vált. Az új házak sakktáblaszerű utcarendben épültek, melynek egyedi formáját a falu máig őrzi. A települést varázslatossá teszik a körülőlelő fokokban visszamaradt tavak, melyek néhánya mellett játszóterek, pihenők találhatók. A Duna-partja ismert, kedvelt pihenőhely a turisták és a lakosok körében. Az idelátogatók örömmel ismerkednek a fokok élővilágát bemutató tanösvénnyel, szívesen pihennek meg a tó partján. A település fő építészeti látványossága a település központjában található Római Katolikus Templom és a Községháza épületének közössége, melyek közé parkosított környezetben beékelődik a több, mint 140 éves Szentháromság szobor.