Páhi
Kiskőrösi járás
teljes vármegye
Kiskőröstől ÉK-re, a Kecskemét felé vezető országúton haladva, 10 km távolságban terül el Páhi nagyközség.
Kiskőröstől ÉK-re, a Kecskemét felé vezető országúton haladva, 10 km távolságban terül el Páhi nagyközség. Eddigi ismeretek szerint a legrégebbi adat 1490-ből való. Dr. Csánki Dezső említi országtérképen Páh-szeri nevét. Fejér vármegye solti alsójárásához tartozott. Egy 1504-ből származó adat szerint a török előtt is dúlták eme vidéket a martalóczok. 1660-ból származó iraton újra találkozunk Páhi nevével: “1660. május 8. Farkas Pál, Nógrád várának a kapitánya összes szomszédait eltiltja Páhi, Pest megyei prédium használatától. Középkori eredetére utal egy egyházi adat is, a váczi római katolikus püspögség 1910-ben kiadott schematizmusa szerint “az izsáki római katolikus lelkészséggel kapcsolatban van említve, ugyanis Páhi mint egyházközség már jóval az izsáki előtt ismeretes volt, a török időben elpusztult, lakói Kecskemétre húzódtak.” Pártfai a Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1509-ig című munkájában említi, hogy 1458-ban összeírták a Kiskőröst körülvevő falvakat s köztük Páhi is szerepelt: “Bolevár, Czebe, Csengőd, Kis-Bócsa, Kaskantyú, Páhi, Tabdi, Tázlár.” 1871-ben a területileg és népességileg megnövekedett Páhi az 1871 évi VII. t. cz. értelmében elnyeri a nagyközség címet. 1912-ben Páhi két részre oszlott: Páhira és Csengődre, vagyis Csengőd népesedése olyan nagy arányú, hogy 1913-tól kezdveönálló községgé válik. A település neve páholni igéből ered. Etimológusok szerint a bőrkészítéssel kapcsolatos. A bőrkészítés páholással történt az itt lévõ mocsarak tavaiban vagy a Páhi és Izsák között levő Kolon tóban. Tímárok végezték ezt a műveletet