Tabdi
Kiskőrösi járás
teljes vármegye
Tabdi község első ismert okleveles említése 1302-ből való, ahol Tábeli néven szerepel, mint Kiskőrös környéki falu.






Tabdi község első ismert okleveles említése 1302-ből való, ahol Tábeli néven szerepel, mint Kiskőrös környéki falu. Később Thabd néven bukkan fel.A község fokozatosan fejlődik, ezt a fejlődést csak jól szervezett, közös munkával érhetjük el.Bács-Kiskun megyével szinte egyidőben 1950. január1-én lett önálló település Tabdi. A község megalakítása után gyorsan fejlődött. 1960-ban a villanyhálózat kiépítése történt meg, majd 1961-ben megépült a Tabdi-Csengőd közötti műút. Ebben az időszakban épült meg a katolikus templom, az egészségház és a művelődési ház.
LÁTNIVALÓK:
Tabdi KŐRISES ÉGERLÁP TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET
A Bács-Kiskun Megyei Tanács a címben szereplő területet 1974-ben nyilvánította védetté. A kiskőrösi Szücsi-erdő és a tabdi kőrises égerláp, korábban is védett területek egyesítésével 1990-ben hozták létre, a Kiskőrösi turjános természetvédelmi területet. A turjánvidéket térképeken ezzel az elnevezéssel nem találjuk meg. A turjánvidék ugyanis inkább növényföldrajzi, mint földrajzi fogalom. E terület déli folytatása a Keceli Őrjeg
DANKÓ PISTA VILLA
Dankó Pista, halála előtt 3-4 évvel – 1898- 1900-as években - a körutak jövedelméből szőlőföldet vásárolt, melyen egy tornyos házat építetett. Halála után, felesége: Joó Ilonka hozzáment Ráthonyi Sándor szőlőbirtokos, csendbiztoshoz. Ilona második házassága alatt a villában egy külön kis emlékszobát tartott fent a Dankó-relikviákból, s híven ápolta első férje emlékét. 1994-ben az épület magánkézbe került. A bútorokat eladták, az emléktárgyakat részben átadták a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak, köztük a fésülködő asztalkát, s rajta Dankó Pista hegedűjét. Az épület kívülről megtekínthrtő és rendezvényekre kibérelhető.
A TABDI PÉK-TÓ
A haltelepítés folyamatos. A horgászatra az országos horgászrend érvényes. Az egyesület tagjai folyamatosan építik, szépítik a tavat és környékét. A szabadidő hasznos eltöltésére sokféle helyszín áll a településünk rendelkezésére. Ezen helyszínek között nagyon fontos szerepet tölt be a Pék-tó. A településünkön élő 80-120 egyesületi tag és családtagjai sűrűn látogatják kedvenc elfoglaltságuk helyszínét, vendégeket is hoznak, élvezik a szabad levegőn tartózkodás előnyeit, a horgászat, a természeti környezet szépségét. Jól szervezett közösség épült ki, éves rendszerességgel szerveznek horgászversenyeket, de sokszor van példa arra is, hogy családi rendezvényeket, kirándulásokat, sétákat rendezne a tó partjára.