A dunapataji református tempom műemléki környezete
A 19. század utolsó harmada óta áll változatlan formában a dunapataji református templom műemléki környezete, mely bepillantást enged az egykori mezőváros egyik legkiemelkedőbb részébe.
A 19. század utolsó harmada óta áll változatlan formában a dunapataji református templom műemléki környezete, mely bepillantást enged az egykori mezőváros egyik legkiemelkedőbb részébe.




Ebben a környezetben található a régi, 19. századi református gyülekezeti terem, amelynek végében állt az egyházi adó gyűjtésére szolgáló takarmányraktár, a granárium. Betérve láthatunk még egy 1814-ben, illetve egy 1905-ben épült református iskolát, továbbá egy, valószínűleg 18. századi építésű patikaépületet, amely megújított formában mára magántulajdonú lakóház. A Petőfi Sándor utca képét a református egyházközség 19. századi fiúiskolája uralja. Itt kapott helyett a község II. világháborús emlékműve, mely egy református temetőből származó sírkőből lett kialakítva, s méltón illeszkedik az épített tájba.