Kecskeméti barackpálinka

A pálinka – különösen a barackpálinka – főzésének hagyományai Kecskemét környékén az első írásos emlékek szerint a XVII-XIX. századig nyúlnak vissza. A Kecskeméti barackpálinka külhoni megismertetéséhez pedig – melyet a Zwack család készített – maga VIII. Edward is hozzájárult az 1930-as évek közepén. 

Kecskeméti barackpálinka

A pálinka – különösen a barackpálinka – főzésének hagyományai Kecskemét környékén az első írásos emlékek szerint a XVII-XIX. századig nyúlnak vissza. A Kecskeméti barackpálinka külhoni megismertetéséhez pedig – melyet a Zwack család készített – maga VIII. Edward is hozzájárult az 1930-as évek közepén. 

A Kecskemét környéki futóhomok megzabolázásával tették az elődök a hazai mezőgazdaság egyik leggyümölcsözőbb szegletévé a valaha sivár, terméketlen vidéket. Erről az embert próbáló munkáról Móricz Zsigmond találóan fogalmazott egy 1934-es rádióbeszédében: a kecskeméti ember megmutatta, hogy „hogyan lehet a semmiből valamit teremteni, hogyan lehet a legterméketlenebb pusztán is paradicsomot és eldorádót elővarázsolni.” Így vált az „aranyhomok” például a messze földön híres kajszibarack hazájává, amely különleges aromáját az egyedi mikroklímának köszönheti. A napsütéses órák száma errefelé igen magas, a homokos talaj pedig felhalmozza, majd éjszaka kibocsátja az összegyűjtött meleget, és ezzel ideális érési feltételeket teremt a gyümölcsnek.

Ekképpen szól a legenda: 1936-ban a Duna Palotában szállt meg a trónörökös. Az akkori igazgató, Fhürer Izidor egy orosházi kristályhordót kilenc éves érlelésű kecskeméti barackpálinkával töltött színültig, és elküldte a hercegnek. Aki miután megkóstolta a különleges italt, így nyilatkozott: „Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb, mint a rum.” A brit trónörökös megállapítása ezt követően szállóigévé vált, a nemzetközi hírnév felé röpítve a napjainkban is méltán népszerű italt, s vele együtt Kecskemét nevét.

Az eredetvédelemnek köszönhetően ma már kizárólag Kecskemétről, illetve annak megközelítően 50 kilométeres körzetéből származhat a Kecskeméti barackpálinka gyümölcsalapja.

Kapcsolódó értékeink

chevron left
event card

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

arrow
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

event card

Zsidó temető

arrow
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

event card

Volt Latinovits Endre Kúria

arrow
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

event card

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége

arrow
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

event card

Vadkerti-tó

arrow
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

event card

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós

arrow
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

event card

Uszódi népviselet

arrow
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

event card

Uszódi kézi hímzés

arrow
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right
Design by WEBORIGO