Péteri-tó
Az egykoron hatalmas területet felölelő szikes pusztaság e háborítatlan részén még fellelhetőek a különleges pusztai növény- és állatvilág egyedei. A Péteri-tó kialakulásának kezdete a pleisztocén koráig nyúlik vissza.
Az egykoron hatalmas területet felölelő szikes pusztaság e háborítatlan részén még fellelhetőek a különleges pusztai növény- és állatvilág egyedei. A Péteri-tó kialakulásának kezdete a pleisztocén koráig nyúlik vissza.
A löszös talajra a szél futóhomokbuckákat hordott, amik között mélyedések keletkeztek, s e vájatokba időszakosan csapadék gyűlt össze, ami rossz lefolyásának köszönhetően hosszútávon is megmaradt. Ebből keletkeztek az olyan szikes tavak, mint a Péteri-tó, melyet négy tó alkot: Egyes-, Kettes- és Hármas-tó, illetve a Paragi-tó vagy Récés-szék. Az Egyes-tó kivételével az összes fennmaradó vizes terület Pálmonostora részét képezi. Változatos állatvilágát különböző gerinces és gerinctelen fajok alkotják. Megannyi rák- rovar- és csigafaj él a szikes vidéken. A terület igen gazdag madárvilággal büszkélkedhet, aminek köszönhetően a tó környéke madárrezervátumként is funkcionál. Változatos növényvilágát az ilyen szikes területre jellemző egyedek alkotják. A halastavak és a környező élőhelyek fauna- és flóraállományának alaposabb megismerése érdekében a Kiskunsági Nemzeti Park létrehozta a mintegy 3500 méter hosszúságú Vöcsök-tanösvényt. A mindenki számára bejárható könnyű túraútvonal több állomásból áll. A megannyi információt közvetítő tanösvénnyel, több felállított kilátóval, a maga háborítatlan természeti környezetével kellemes hétvégi kikapcsolódást nyújthat családoknak, madártani szakembereknek és természetkedvelőknek egyaránt.
