Dulity Tibor népművelői, festőművészi és képzőművészi munkássága
A festő Bácsalmáson született, itt élte „szegényen is boldog” gyermek- és ifjúkorát. Népművelőként kezdte pályáját, a Művelődési Ház színjátszó- és rajzszakkörét vezette, majd az intézmény igazgatója lett.
A festő Bácsalmáson született, itt élte „szegényen is boldog” gyermek- és ifjúkorát. Népművelőként kezdte pályáját, a Művelődési Ház színjátszó- és rajzszakkörét vezette, majd az intézmény igazgatója lett.
Felsőfokú tanulmányait követően 1977-től a Szakszervezetek Megyei Tanácsa főmunkatársa lett. Hittel és szeretettel végzett munkája mellett az Amatőr Képzőművészek Tanácsa elnöke, majd a Szabad Képző- és Iparművészek Szövetségének országos, illetve megyei művészeti vezetője, valamint a Bácsalmás Baráti Köre Egyesület alapító tagja volt. 1993-tól dr. Benkő Évával közösen vezette a fülöpjakabi tájképfestő alkotótábort. Erős kisugárzása és művészeti hitvallása igen nagy hatással volt a képzőművészeti közösségekre. Az első önálló bemutatkozása óta száznál több kiállítása volt hazánkban és külföldön. Alkotásait számos közintézmény és magángyűjtő őrzi. 2004-ben munkássága legfontosabb állomásait reprezentáló közel másfél száz alkotását adományozta a városnak, amelyből a Dulity Tibor Képtár létesült. A kiállításon látható a művésztől szokatlan virágcsendélet, önarcképe, az életútját bemutató dokumentumok, a paraszti világ, az ember állat kapcsolatának megjelenítése, olyan portrék, amelyek közel álltak a festőhöz: édesanyja, nagyanyja, bácsalmási emberek, akikkel közelebbi kapcsolata volt, a művész számára fontos barátok: Buda Ferenc költő, Buga doktor arcképei, tájképek, a különböző üzeneteket hordozó alkotásai.