Petőfi Sándor költészete, kiemelten az Alföldről és a Kiskunságról írott versei

Petőfi Sándor költészetében megjelenik az Alföld és a Kiskunság. Petőfi az élő nyelvet használja verseiben, nyelvhasználatának egyik forrása pedig a gyermekkorában megismert félegyházi palócos nyelvjárás volt.

Petőfi Sándor költészete, kiemelten az Alföldről és a Kiskunságról írott versei

Petőfi Sándor költészetében megjelenik az Alföld és a Kiskunság. Petőfi az élő nyelvet használja verseiben, nyelvhasználatának egyik forrása pedig a gyermekkorában megismert félegyházi palócos nyelvjárás volt.

Műveiben megjelennek gyermek- és ifjúkori élményei, emlékei és a kiskunsági táj és lakói is. A Szülőföldemen című verssel kapcsolatban megállapítható, hogy Petőfi legszebb emlékei a következetesen szülővárosnak vallott Félegyháza emlékei. Nem véletlen tehát, hogy legremekebb tájleíró versei a kiskunsági tájról, nem utolsó sorban Félegyháza és Kecskemét tájairól, vidékeiről szólnak. Minden olyan nyilatkozatát, amelyben magát a Kiskunság szülöttének vallotta, a kiskunfélegyházi születésre lehet csak következtetni. Így a Kiskunság című versének e sorait is:

„Hová szívem, lelkem, Mindig mindenhonnan vissza-visszavágyott, Újra láttam végre születésem földjét, A szép Kiskunságot.”

A kiskunsági származás rányomja bélyegét Petőfi költészetének egészére. A gondtalan gyermekkor, a redemptus tudat a magyarázata, hogy a szülőföld vidékét nemcsak a hazával, de a szabadság fogalmával is azonosítja Az alföld című versében, amely a szülőföld szeretetén túl a forró hazaszeretetet fejezi ki. A már említett verseken kívül A gólya című vers és A helység kalapácsa című komikus eposz kapcsolódik szorosan Kiskunfélegyházához. Ez utóbbi témáját egy félegyházi történetből merítette a költő. Petőfi ismerte a műben szereplő harangozót és a kántort, hisz egymás szomszédságában laktak. Rajtuk kívül e remekmű más szereplői, így valószínű, hogy a szemérmetes Erzsók és az amazontermészetű Márta prototípusai is félegyházi asszonyságok voltak.

Kapcsolat

6100 Kiskunfélegyháza Petőfi utca 7.

Több Kevesebb chevron down

Kapcsolódó értékeink

chevron left
Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága - image description
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

Zsidó temető - image description
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

Volt Latinovits Endre Kúria - image description
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége - image description
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

Vadkerti-tó - image description
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós - image description
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

Uszódi népviselet - image description
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

Uszódi kézi hímzés - image description
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right

Hírek

chevron left

2026. 03. 20.

TOP Plusz: bővül és megszépül a szentkirályi óvoda

Jelentős fejlesztés indul Szentkirályon: közel 180 millió forintos támogatásból újul meg és bővül a település óvodája egy TOP Plusz pályázat keretében.

2026. 03. 20.

down arrow

2026. 03. 19.

Hungarikum Reels: Keresik Bács-Kiskun ifjú filmművészeit

A kecskeméti Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület „Hungarikum Reels” címmel vármegyei rövidfilmes pályázatot hirdetett felső tagozatos és középiskolás diákoknak. A kezdeményezés célja, hogy a 11–18 éves korosztály sajátos, vizuális nyelvén mutassa be Bács-Kiskun vármegye épített és szellemi örökségét.

2026. 03. 19.

down arrow
A képen rendezvényterem, ahol a jelenlévők az éppen beszélő férfire figyelnek.

2026. 03. 17.

Ezek voltak az V. Csatári Bálint Emlékkonferencia fő témái

V. Csatári Bálint Emlékkonferencia

2026. 03. 17.

down arrow
A teremben lévő emberek hallgatják a konferenciaterem élén álló úr beszédét.

2026. 03. 17.

Vizet a Homokhátságra: áttörés küszöbén a térség

Múlt pénteken ötödik alkalommal rendezték meg a Csatári Bálint Emlékkonferenciát a kecskeméti Megyeháza dísztermében. A szakmai találkozó középpontjában a Homokhátság klímaváltozáshoz való alkalmazkodása állt. Mint elhangzott: a térség jövője az összefogáson, a szemléletváltáson és a vízpótlási programok megvalósításán múlik.

2026. 03. 17.

down arrow
A képen a pirtói művelődési ház látható.

2026. 03. 17.

Átadták a pirtói Művelődési Házat

Művelődési Házat adtak át Pirtón.

2026. 03. 17.

down arrow
A képen Fülöpjakab település lakóházai láthatóak.

Fülöpjakab

2026. 03. 16.

Falumegújítási díjat nyert Fülöpjakab

Falumegújítási Díjat nyert Fülöpjakab! Mutatjuk, hogy mi mindenben fejlődött a település az elmúlt években.

2026. 03. 16.

[ Fülöpjakab ]

down arrow
chevron right

Turisztika

chevron left
Félegyházi Pékség - image description
Friss pékárú.

Kiskunfélegyháza

chevron right
Design by WEBORIGO