Bóbis Gyula életműve
Bóbis Gyula 1909. október 7-én született Kecskeméten. A KTE-ben kezdett el sportolni, előbb labdarúgóként, majd rövid időn belül a birkózó szakosztályban folytatta tevékenységét.
Bóbis Gyula 1909. október 7-én született Kecskeméten. A KTE-ben kezdett el sportolni, előbb labdarúgóként, majd rövid időn belül a birkózó szakosztályban folytatta tevékenységét.
A szakemberek hamar felismerték kiváló képességeit és ennek köszönhetően – miután a KTE színeiben még országos ifi bajnokságot nyert – 1931-től a BVSC sportolója lett. Itt érte el sikersorozatát, amely 1934-től 1952-ig tartott. Ez idő alatt mindkét fogásnemben összesen 21 egyéni és öt csapatbajnoki címet szerzett. Technikai és taktikai felkészültsége jóval felülmúlta fizikai erejét. Harcmodora támadó volt, ereje a lendületben rejlett. Legnagyobb sikerét az 1948-as londoni olimpián érte el, ahol a szabadfogású nehézsúlyban („király kategória”) aranyérmet nyert. Stockholmban 1950-ben világbajnoki 2. helyezést, ezüstérmet szerzett. Az 1937-ben, 1939-ben és 1946-ban megrendezett Európa-bajnokságokon harmadik helyezést ért el.
Műveltségével kiemelkedett kora sportolói közül. Szeretett olvasni, megtanult görögül, hogy megírja a birkózás ókori olimpiai történetét. Behatóan foglalkozott a magyar keresztnevekkel, és szerette a komolyzenét, főleg az operákat. Tanult énekelni is. Visszavonulása után MÁV-tisztviselőként dolgozott. 1971-ben a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) érdemrendjét betegsége miatt már nem vehette át. 1972. június 24-én hunyt el Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.
Kecskemét nem lett hűtlen a bajnokhoz, 1983-tól köztér, illetve edzőcsarnok viseli nevét, egykori iskolája, a Református Kollégium pedig 2009-ben nevezte el róla tornatermét. Születésének 100. évfordulója alkalmából mindkét intézmény falán emléktáblát avattak. A „hírös városban” 1983 óta évente Bóbis Gyula Emlékversenyt rendeznek.A
