Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács

A Duna-Tisza közi Homokhátság Bács-Kiskun, Pest és Csongrád vármegyék területét érintő speciális táji, környezeti problémák, adottságok alapján jellemezhető terület. Az összetett megoldásokat kívánó térség egyes fejlesztési kérdéseit hivatott szolgálni a 2013-ban Pest, Csongrád és Bács-Kiskun vármegyék önkormányzatai által életre hívott Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács. A Tanács elsődlegesen koordinálja az érintett vármegyei önkormányzatoknak és egyéb, a térségi fejlesztési tanács munkájában résztvevő szervezeteknek (pl. a területi kereskedelmi és agrárkamarák, az illetékes területi főépítészek, önkormányzati hivatalok, Kiskunsági Nemzeti Park, Bácsvíz Zrt.) a Homokhátság fenntarthatósága érdekében végzett tevékenységét. 

 

A Tanács feladatai és tevékenysége

a) közreműködik a térségre vonatkozó fejlesztési koncepciók kidolgozásában, 
b) közreműködik a térségre vonatkozó területrendezési terv elkészítésében, 
c) közreműködik a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Homokhátságra vonatkozóspeciális programjának tervezésében, végrehajtásában, 
d) elősegíti a térségi fejlesztésben érdekelt állami, önkormányzati, vállalkozói és civil szereplők együttműködését, a fejlesztési feladatok összehangolását, 
e) együttműködik az érintett megyei közgyűlésekkel, a működési területén illetékes önkormányzatokkal, kistérségi önkormányzati társulásokkal, illetve a térség fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő központi és területi államigazgatási szervekkel, gazdasági kamarákkal és civil szervezetekkel, 
f) megállapodhat a vármegyei közgyűlésekkel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról,
g) javaslatot tesz térsége tekintetében a vármegyei fejlesztési koncepciókra, 
h) dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról, 
i) kiemelt figyelmet fordít a térség gazdasági erőforrásainak, valamint környezetállapotának fejlesztésére,
j) hozzájárul a térségében élők életfeltételeinek javításához, a humán erőforrások fejlesztéséhez, térségi identitás fenntartásához, 
k) kiemelt figyelmet fordít a térség fejlesztését lehetővé tevő nemzetközi és hazaierőforrások feltárására, a befektetések ösztönzésére,elősegítésére, 
l) összehangolja a térségre vonatkozó gazdasági és társadalomszervező döntéseket, 
m) biztosítja a térség egységes, komplex társadalmi-gazdasági kezelését. 

 

Települési lehatárolás

Pest vármegyében [28]: 
Dunaharaszti, Alsónémedi, Ócsa, Inárcs, Bugyi, Dabas, Tatárszentgyörgy, Kakucs, Újhartyán, Újlengyel, Nyáregyháza, Dánszentmiklós, Ceglédbercel, Cegléd,Tápiószőlős, Törtel, Jászkarajenő, Kocsér, Pilis, Albertirsa, Hernád, Pusztavacs, Mikebuda, Örkény, Táborfalva, Csemő, Nagykőrös, Nyársapát 

Bács-Kiskun vármegyében [71]: 
Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs, Kunbaracs, Ladánybene,Kerekegyháza,Kecskemét, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Ballószög, Helvécia,Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás, Csengőd,Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom,Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa,Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás, Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske,Városföld, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csávoly, Rém,Borota, Jánoshalma, Mélykút, Tompa, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras,Kunpeszér 

Csongrád vármegyében [18]: 
Pusztamérges, Üllés, Öttömös, Ruzsa, Ásotthalom, Zákányszék, Mórahalom, Csengele, Pusztaszer, Ópusztaszer, Kistelek, Balástya, Forráskút, Bordány, Zsombó, Szatymaz, Domaszék, Röszke 

 

Munkaszervezet és tisztségviselők

A Tanács munkaszervezeti feladatait a Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzati Hivatala (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) látja el, elnöke Rideg László, míg az alelnöki tisztéget Temerini Ferenc tölti be.

 

Fejlesztési térség területfejelsztési dokumentumai

A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából elkészült a Homokhátság területfejlesztési koncepciója és programja. A koncepció előkészítő fázisaként a helyzetelemző, - értékelő rész, valamint a partnerségi terv készült el. A koncepció javaslattevő fázisaként pedig a fejlesztési irányok meghatározása.  A koncepció véleményezésére 2023 nyarán volt lehetősége az érintett települések polgármestereinek és felkért szakmai intézmények mellett a társadalom bármely tagjának. A társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek a koncepcióba beépítésre kerültek.

A területfejelsztési program stratégiai programrészének előkészítő fázisa 2023 őszére készült el, míg az operatív programrésze (javaslattevő fázis) és a területi hatásvizsgálat 2024 januárjára. Ezek a tervrészek is véleményezhetők voltak 2024 tavaszán, mely észrevételek a végleges dokumentum verziókba beépítésre kerültek.

A Homokhátság fent említett területfejlesztési tervrészei a csatolmányok között találhatók meg.

 

Mintaprojektek

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. évben támogatást nyújtott egy természetközeli szennyvíztisztítási mintaprojekt megvalósítására. Ennek keretében a bugacpusztaházi IKSZT épületének szennyvízelvezetési rendszerét fejlesztettük egy olyan mintateleppé, amely alkalmas arra, hogy a lakosság, a cégek és a szakmai szervezetek számára bemutassa azt a „jó gyakorlat”-ot, amely biológiai megoldásokat alkalmaz a használt víz tisztítására. A beruházás átadására 2020-ban került sor.

A biológiai tisztító üzemeltetése nem igényel nagy szakmai gyakorlatot, nincs energia- és vegyszer igénye, nem kell állandó felügyelet alatt tartani, valamint alkalmazkodik a szezonális ingadozásokhoz. Kiválóan alkalmazható olyan területeken, ahol a közüzemi csatornahálózat nem elérhető vagy gazdaságosan nem kiépíthető, alacsony a népsűrűség, tehát a tanyás térségek számára is kifejezetten kedvező.

A Térségi Fejlesztési Tanács működési területén keletkező, de jelenleg még kezeletlen kommunális szennyvizek mennyisége becsülhető, de pontos adat nem áll rendelkezésre. A projekt keretein belül elkészítettük „A használt- és szennyvizek mennyiségi felmérése a térségben” című tanulmányt, mely a csatolt dokumentumok között olvasható.

 

2018-ban a Pénzügyminisztérium újabb támogatást nyújtott a bugacpusztaházi beruházás folytatására, melynek során a szürke szennyvizet és csapadékvizet hasznosító rendszer kerülhetett kiépítésre. 

Mára a bugacpusztáházi közösségi tér egy olyan bemutató hellyé vált, amely tökéletesen szemlélteti a csapadékvíz tárolási, a biológiai szennyvíztisztítási , valamint ezek újrahasznosítási lehetőségeit.

 

Csatári Bálint szakdolgozat és diplomamunka pályázat

A Tanács határozott arról, hogy dr. Csatári Bálint geográfus, címzetes egyetemi docens, az MTA Regionális Kutató Központ Alföldi Tudományos Intézetének egykori igazgatója munkásságának tiszteletére megalapítja a „Csatári Bálint szakdolgozat és diplomamunka pályázatot”. A pályázat célja olyan innovatív ötletek gyűjtése Tudományos Diákköri konferencia felhívásra benyújtott dolgozat, szakdolgozat vagy diplomamunka formájában, amelyek a vízvisszatartás, illetve a vízpótlás problematikájának megoldására irányulnak, támogatva a fenntartható területi-, települési-, vízügyi-, agrár-, vagy természetvédelmi tervezést a Homokhátság területén.

A pályázatok eredményeit szintén a geográfusról elnevezett Csatári Bálint Emlékkonferencia keretében hirdetjük ki minden évben.