Kecel
Kiskőrösi járás
teljes vármegye
A Duna-Tisza köze nyugati felén, három történeti-néprajzi táj - a Kiskunság, a Bácska és a Kalocsai Sárköz - találkozásánál fekszik a 8637 fő lakosú alföldi kisváros, Kecel.
A Duna-Tisza köze nyugati felén, három történeti-néprajzi táj - a Kiskunság, a Bácska és a Kalocsai Sárköz - találkozásánál fekszik a 8637 fő lakosú alföldi kisváros, Kecel.
Első írásos említése 1198-ból való. A tatár és török pusztítások során a település elnéptelenedett, 1734. április 22-én Patachich Gábor érsek rendelete alapította újra, majd 1993-ban e napon nyilvánították várossá. A jeles évfordulót a képviselő-testület elismeréseinek átadásával évről-évre megünneplik.
A város központjában található az 1802-ben épült Szentháromság-templom, benne klasszicista főoltár. Szintén a város központjában áll a "Római Istenek kútja" és a Szabadság-szobor.
A 4 hektáros központi parkban, a Ligetben a közelmúltban felújított I. világháborús, a Trianon és az 1956-os emlékmű található. További látványosságok: II. világháborús emlékmű, Leány nappal és holddal, Patachich Gábor mellszobra, Szent Flórián szobra, Szentháromság szobor, Nepomuki Szent János szobra, Harangtorony. Utóbbi harangja a város újszülött polgárait és az ifjú házasokat köszönti. A Városi Könyvtár és Művelődési Ház falát Victor Vasarely „Lecek” c. kompozíciója díszíti.
A helytörténeti múzeumban a múlt bemutatása mellett időszaki kiállítások várják a látogatókat. A város déli részén található a Közép-Európában egyedülálló Pintér Művek Hadtörténeti Múzeum és Haditechnikai Park. A T.G. Virágdekor Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban Bor- és Pálinkamúzeum található.
A környék nevezetessége a Vörös-mocsár országos természetvédelmi terület, mely gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik.